Csrdatra a Meggyes csrdig
Akr Budapest, akr Debrecen fell rkeznk a Hortobgyra, ma is egy-egy mkd csrda fogadja az utazt. A kelet (teht Debrecen) fell jvknek elsknt a Ltkpi szolgl tellel, itallal - s legendval. A furcsn hangz "Ltkpi" nevet ugyanis onnan kapta, hogy az iv melletti pandrpihen szoba fala t volt tve, a nylst pedig az iv fell egy frfi arckpe takarta, amit a szemnl a pandrok tszrtak. gy knny volt megfigyelni - s persze elfogni - az ivba betved krztt szemlyeket. Msok viszont pont fordtva mondjk a trtnetet!
Tovbb haladva, a 33-as ft mentn, a Keleti-fcsatornnl ll az 1840-es vek llapott idzen helyrelltott Kadarcsi csrda (a knyv rsakor hasznostsra vrt).
A leghresebb s legszebb kzlk az 1699 ta mkd Nagyhortobgyi csrda, amely arra is bizonytk, hogy a csrdk szerepe a mai autplya-pihenkhez volt hasonl. Az a szekrlls, ahol ma a Psztor Mzeum tallhat, egykor "parkol" s "motel" volt, az utazk - akik a hreket hoztk-vittk - a szekereken hltak. De volt "benzinkt" is - a nagycsrda brlethez pldul 100 holdas legel tartozott. A postallomsknt is mkd pusztai kzpont ksbb is szerencss volt: az 1930-as vekben plt 33-as futat mellette, a Kilenclyuk hdon t vezettk, gy jelentsen ntt a forgalma. A csrdk szrakozhelyek is voltak, a Nagyhortobgyi ltogatottsgt pldul hres zenszek, mint a ndudvari illetsg Rimczi Lajos vndorhegeds, ksbb pedig a hres Burai Zsiga s zenekara nveltk.
A puszta nyugati cscskben lv Patks plete nem az eredeti: 1939-ben lebontottk, de utda is csrdaknt vrja a vendgeket. A ma tjhzknt mkd Meggyes csrda valaha az Erdly fell jv st mentn llt - a csrda eltti fldutat ma is Stnak nevezik. A 33-as ft nyomvonalt azonban dlebbre vezettk, emiatt elvesztette jelentsgt, s az 1960-as vek vgn tanyasi italboltknt zrt be. A mai ltogat a 33-as ft 60-as kilomtertbljtl gyalogosan 3 kilomteres stval, vagy a Nyugati fogadhznl biciklit brelve, 12 kilomteres tra utn rheti el. De megri a fradsgot!
|