D�l-Afrikai K�zt�rsas�g

A sziv�rv�nyorsz�g

D�l-Afrika az ut�bbi �vekben az egyik legjelent�sebb fogad� orsz�ga lett a nemzetk�zi turizmusnak. Ehhez hozz�j�rultak a j� sz�llod�k, a kiv�l� infrastrukt�ra, a kellemes �ghajlat, a bar�ts�gos emberek, a megfizethet� �rak �s a l�tnival�k sokas�ga: a csod�latos t�jak, a nemzeti parkok hihetetlen�l gazdag �llatvil�ga, a k�l�nleges veget�ci�, az �slakoss�g egzotikus kult�r�ja, a t�rt�nelmi eml�kek b�s�ge �s a gy�ny�r� v�rosok szebbn�l szebb �p�letei. E sokf�les�g �s az itt �l� emberek legk�l�nf�l�bb b�rsz�ne �s sz�rmaz�sa miatt szokt�k D�l-Afrik�t sziv�rv�nyorsz�gnak nevezni.


L�tnival�k

Fokv�ros a harmadik vil�g �s a fejlett vil�g kever�ke. A v�ros D�l-Afrika legr�gibb telep�l�se, legink�bb csod�latos strandjair�l, tengerpartj�r�l �s a hegyeir�lh�res. A legnevezetesebb l�tnival�k a belv�rosban tal�lhat�k. A J�rem�nys�g kast�ly az orsz�g legr�gebbi, eur�paiak �ltal �p�tett �p�lete. A D�l-Afrika M�zeum dinoszaurusz-leleteir�l �s a busmanokat bemutat� ki�ll�t�s�r�l h�res. A Victoria and Alfred Waterfront hangulatos b�rjaival, �ttermeivel �s vadonat�j tengeri akv�rium�val v�rja a l�togat�kat. A Table Mountainra k�zlekedõ dr�tk�t�lp�ly�s felvon� meg�ri a kicsit dr�g�bb viteld�jat, ugyanis a hegytet�r�l sz�p id�ben mesesz�p kil�t�s t�rul el�nk. A hegyen tal�lhat� Kirtenbosch botanikus kert a vil�g legszebb kertje.
Durban az orsz�g legismertebb tengerparti �d�l�helye, amely nem csak gy�ny�r� tengerpartj�r�l, hanem kultur�lis esem�nyeir�l, m�zeumair�l, templomair�l �s mecseteir�l is h�res. A Garden Route a d�li tengerparton fut v�gig csod�latos erd�k, vadvir�gos r�tek �s gy�ny�r� strandok ment�n.

Johanessburg az orsz�g leggazdagabb v�rosa, melynek lak�i k�z�l sokan azonban k�nytelenek b�dogvisk�kban �lni. A v�ros meglehet�sen szeg�nyes, de a d�l-afrikai �letet itt lehet igaz�b�l megismerni.
A Krueger Nemzeti Park a vil�g egyik legr�gebbi �s legismertebb parkja. A nagy �t�ket, oroszl�nokat, leop�rdokat, elef�ntokat, b�l�nyeket �s orrszarv�akat mind megtekinthetj�k, ha j�kor �rkez�nk.

K�rnyezet, �ghajlat

Az orsz�g Nam�bi�val, Botswan�val, Zimbabwe-vel, Mozambikkal, Szv�zif�lddel �s Lesothoval hat�ros. A ter�let�t h�rom nagy r�szre lehet osztani, egy nagy kiterjed�s� fenns�kra az orsz�g belsej�ben (highveld), a Kalah�ri medenc�re �s a keskeny tengerparti s�vra (lowveld). Az orsz�g �ghajlata sz�raz �s meleg, amit az �ce�n k�zels�ge �s a magaslatok tesznek egy kicsit v�ltozatosabb�. A keleti orsz�gr�sz �s Fokv�ros k�rny�ke a legcsapad�kosabb, a Nam�bi�val hat�ros sivatagos ter�letek pedig a legsz�razabbak. A d�li partvid�ken kellemes, szinte m�rs�kelt �vi, a keleti parton viszont tr�pusi �ghajlat uralkodik.

Mal�ria elleni tablett�k

Egyed�l a Kr�ger Nemzeti Park, Swaziland �s a Blyde River Canyon k�rnyeke mal�ria vesz�lyes ter�let. A mal�ria elleni tablett�k recept n�lk�l kaphat�k a gy�gyszert�rakban.

Fizet�eszk�z

A hivatalos d�l-afrikai fizet�eszk�z a Rand, v�lt�p�nze a cent.
(R�vid�t�sei: R, c). 1 Rand kb.= HUF 40.
Jelen pillanatban m�g a r�gi �s az �j f�mp�nzek is forgalomban vannak.
Hitelk�rty�k: minden nagyobb hitelk�rtya elfogadott, k�l�n�sen Visa �s Mastercard. A Maestro k�rty�k nem mindenhol haszn�lhat�ak!

�telek �s iv�v�z

A csapv�z az eg�sz orsz�gban biztons�gos, ak�rcsak az �telek, bele�rtve az �ttermekben szolg�lt z�lds�geket �s gy�molcs�ket is.

Id�eltol�d�s

A magyarorsz�gi ny�ri id�sz�m�t�s idej�n Magyarorsz�g �s D�l-Afrika ugyanabba az id�z�n�ba esik, a t�li id�sz�m�t�s idej�n D�l-Afrik�ban egy �r�val k�s�bb van.


- Fokv�ros K�t �ce�n Akv�rium Rand 50,-
- Robben-sziget Rand 100,-
- Haj�z�s a f�k�k sziget�re Rand 40,-
- Port Elizabeth: �cean�rium Rand 25,-
- Addo Elef�nt Nemzeti Park: vadles dzsippel Rand 140,-
- Pilanesberg Nemzeti Park: vadles dzsippel Rand 160,-


Ter�let: 1 219 912 km2
N�pess�g: 43,4 milli� fõ
N�pcsoportok: fekete (75.2%), feh�r (13.6%), �zsiai
Orsz�gh�v�sz�m: 27
Hungary Direct: 0 800 990036
Elektromoss�g: 220 V, 230 V vagy 250 V, 50 Hz
�llamforma: k�zt�rsas�g
Hivatalos nyelv: afrikaans, angol �s 9 bantu nyelv
Vall�sok: kereszt�ny (68%), muszlim (2%), t�rzsi vall�sok (28,5%), hindu (1,5%)
Hivatalos p�nz: 1 rand = 100 cent