Petra, a sziklába vájt város

A Jordán Hasemita Királyság fiatal állam, de történelmi emlékei a civilizáció legkorábbi időszakából származnak. Még pénzét, a jordán dínárt is a római kori denarius mintájára verik.

Az országnak és az egész Közel-Keletnek egyik legérdekesebb látnivalója Petra, a korábban eltemetett nabateus város. A települést a Biblia Szela néven említi, amely héberül sziklát jelent. Ennek görög fordítása Petra; az arabok Wadi Moussának, Mózes völgyének nevezik. Nincs még egy hely a Földön, ahol ennyire belesimulna a város a tájba: nagy részét a sziklákba vájták.

A mai napig sem tudunk sokat a nabateusokról, akik létrehozták ezt a csodát. A félnomád, arámi nyelven beszélő nép 2400 évvel ezelőtt az Arab-félszigetről vándorolt ide, és kereskedelemből élt. Fővárosukban, Petrán rengeteg templomot és áldozati helyet létesítettek. Amelyeket a puha núbiai homokkőbe vájták, megmaradtak évezredek után is; amelyek szabadon álltak, azokat a szél és a földrengések elpusztították.

A város nyolc évszázadon át virágzott, majd a karavánutak áthelyeződése miatt hanyatlásnak indult. Végül a VI. században, az arabok térhódításával Petra csillaga végképp leáldozott. Csak a beduin pásztorok tudtak létezéséről. Az utolsó európaiak, akik látták, a keresztes lovagok voltak a XII. század elején.

A XIX. században utazók, felfedezők kezdték keresni Petrát. 1812-ben egy arab kereskedőnek álcázott svájci kalandor, Johann Burckhardt hamarosan meg is talált. A nagyközönség számára azonban jóval később, alig harminc évvel ezelőtt nyílt meg.

Nem csak sétaút

Petra az egyetlen, amely az Unesco világörökség mindkét, természeti és kulturális listájára is felkerült. A homokkő sziklákba ékelődött kanyon meredek falai rengeteg színárnyalatban pompáznak. Senki sem szabadulhat varázsa alól.




















Megközelítése sem mindennapi: több mint egy kilométer hosszú szűk hasadékon kell végigmenni az első kapuig. Az 50 méter magas sziklafalak jótékony árnyat biztosítanak a turistáknak, egykori lakóinak pedig jól védhető utat jelentett a szűk hasadék. A Szik, azaz a hasadék végét egyre világosodó fénycsík jelzi: hatalmas kulcslyukhoz hasonló résen át tárul elénk az első, sziklába faragott épület, a fenséges Kincstár. Valójában viszont sohasem voltak itt kincsek, az épület temetkezési templom céljára épült óriási sziklasír. További királysírok sorakoznak magasan, a sziklákba vájva a Királyok falán, de az egy nap alatt alig bejárható területen 800 műemlék: amfiteátrum, kolostor, oszlopsoros főutca, palota, templom és sír várja a barangolót.

Humusz, a Közel-Kelet csemegéje

Hozzávalók 4 személyre: 40 dkg főtt csicseriborsó, 6 evőkanál szezámkrém (tahini), 2 gerezd fokhagyma, 1 citrom leve, 2 evőkanál olívaolaj, só, bors, pirospaprika.

A főtt csicseriborsót lecsöpögtetjük, kevés levet félreteszünk. Robotgépbe tesszük a főzőlével és a citromlével együtt, majd összeturmixoljuk. Belekeverjük a szezámkrémet és 1 teáskanál olívaolajat. Sóval, borssal, zúzott fokhagymával ízesítjük. A humuszt tálba kanalazzuk, meglocsoljuk a maradék olívaolajjal. Fekete olajbogyóval, pirospaprikával és apróra vágott petrezselyemmel díszítjük. Pita kenyérrel mártogatjuk, ecetes csípős paprikát kínálunk hozzá.