Petra, a szikl�ba v�jt v�ros

A Jord�n Hasemita Kir�lys�g fiatal �llam, de t�rt�nelmi eml�kei a civiliz�ci� legkor�bbi id�szak�b�l sz�rmaznak. M�g p�nz�t, a jord�n d�n�rt is a r�mai kori denarius mint�j�ra verik.

Az orsz�gnak �s az eg�sz K�zel-Keletnek egyik leg�rdekesebb l�tnival�ja Petra, a kor�bban eltemetett nabateus v�ros. A telep�l�st a Biblia Szela n�ven eml�ti, amely h�ber�l szikl�t jelent. Ennek g�r�g ford�t�sa Petra; az arabok Wadi Mouss�nak, M�zes v�lgy�nek nevezik. Nincs m�g egy hely a F�ld�n, ahol ennyire belesimulna a v�ros a t�jba: nagy r�sz�t a szikl�kba v�jt�k.

A mai napig sem tudunk sokat a nabateusokr�l, akik l�trehozt�k ezt a csod�t. A f�lnom�d, ar�mi nyelven besz�l� n�p 2400 �vvel ezel�tt az Arab-f�lszigetr�l v�ndorolt ide, �s kereskedelemb�l �lt. F�v�rosukban, Petr�n rengeteg templomot �s �ldozati helyet l�tes�tettek. Amelyeket a puha n�biai homokk�be v�jt�k, megmaradtak �vezredek ut�n is; amelyek szabadon �lltak, azokat a sz�l �s a f�ldreng�sek elpuszt�tott�k.

A v�ros nyolc �vsz�zadon �t vir�gzott, majd a karav�nutak �thelyez�d�se miatt hanyatl�snak indult. V�g�l a VI. sz�zadban, az arabok t�rh�d�t�s�val Petra csillaga v�gk�pp le�ldozott. Csak a beduin p�sztorok tudtak l�tez�s�r�l. Az utols� eur�paiak, akik l�tt�k, a keresztes lovagok voltak a XII. sz�zad elej�n.

A XIX. sz�zadban utaz�k, felfedez�k kezdt�k keresni Petr�t. 1812-ben egy arab keresked�nek �lc�zott sv�jci kalandor, Johann Burckhardt hamarosan meg is tal�lt. A nagyk�z�ns�g sz�m�ra azonban j�val k�s�bb, alig harminc �vvel ezel�tt ny�lt meg.

Nem csak s�ta�t

Petra az egyetlen, amely az Unesco vil�g�r�ks�g mindk�t, term�szeti �s kultur�lis list�j�ra is felker�lt. A homokk� szikl�kba �kel�d�tt kanyon meredek falai rengeteg sz�n�rnyalatban pomp�znak. Senki sem szabadulhat var�zsa al�l.




















Megk�zel�t�se sem mindennapi: t�bb mint egy kilom�ter hossz� sz�k hasad�kon kell v�gigmenni az els� kapuig. Az 50 m�ter magas sziklafalak j�t�kony �rnyat biztos�tanak a turist�knak, egykori lak�inak pedig j�l v�dhet� utat jelentett a sz�k hasad�k. A Szik, azaz a hasad�k v�g�t egyre vil�gosod� f�nycs�k jelzi: hatalmas kulcslyukhoz hasonl� r�sen �t t�rul el�nk az els�, szikl�ba faragott �p�let, a fens�ges Kincst�r. Val�j�ban viszont sohasem voltak itt kincsek, az �p�let temetkez�si templom c�lj�ra �p�lt �ri�si sziklas�r. Tov�bbi kir�lys�rok sorakoznak magasan, a szikl�kba v�jva a Kir�lyok fal�n, de az egy nap alatt alig bej�rhat� ter�leten 800 m�eml�k: amfite�trum, kolostor, oszlopsoros f�utca, palota, templom �s s�r v�rja a barangol�t.

Humusz, a K�zel-Kelet csemeg�je

Hozz�val�k 4 szem�lyre: 40 dkg f�tt csicseribors�, 6 ev�kan�l szez�mkr�m (tahini), 2 gerezd fokhagyma, 1 citrom leve, 2 ev�kan�l ol�vaolaj, s�, bors, pirospaprika.

A f�tt csicseribors�t lecs�p�gtetj�k, kev�s levet f�lretesz�nk. Robotg�pbe tessz�k a f�z�l�vel �s a citroml�vel egy�tt, majd �sszeturmixoljuk. Belekeverj�k a szez�mkr�met �s 1 te�skan�l ol�vaolajat. S�val, borssal, z�zott fokhagym�val �zes�tj�k. A humuszt t�lba kanalazzuk, meglocsoljuk a marad�k ol�vaolajjal. Fekete olajbogy�val, pirospaprik�val �s apr�ra v�gott petrezselyemmel d�sz�tj�k. Pita keny�rrel m�rtogatjuk, ecetes cs�p�s paprik�t k�n�lunk hozz�.