Eur�pa legd�libb fjordja

A helyb�liek �gy tartj�k, hogy a Kotori-�b�l a vil�g legszebb partszakasza. Ezen persze lehet vitatkozni, de az k�ts�gtelen: Eur�pa legd�libb fjordja a legfontosabb turisztikai c�lpont Montenegr�ban.

A n�gy r�szre tagol�d� �bl�t hatalmas, meredek hegyek szeg�lyezik. A tenger �gsz�nk�k, ezen a r�szen olyan naplement�t l�thattok, hogy soha nem felejtetik el! A Kotori-�b�l kis telep�l�sein �jabb �s �jabb sz�llod�k �p�lnek, hiszen egyre t�bb turista �rkezik ide. A tengerpart vadreg�nyes, a romantik�t kedvel�knek ez el�ny, a k�nyelmet keres�k azonban sokat bosszankodhatnak a rossz min�s�g� utakon. A tengerpart l�tv�nya viszont k�rp�tol mindenkit.

















A fekete hegy

A Montenegr� n�v azt jelenti, hogy fekete hegy. Itt emelkednek a Din�ri-hegys�g legmagasabb cs�csai. Feny�erd�k, foly�v�lgyek v�ltj�k egym�st. A Tara-kanyon a vil�g m�sodik legm�lyebb kanyonja, az amerikai Colorado-kanyon ut�n. Enn�l is gy�ny�r�bb azonban a t�bb mint ezer m�ter magasan tal�lhat� Biogr�di-t�.

Egy 5400 hekt�ros ter�let k�zep�n tal�lhat�, minden oldalr�l s�r� erd� szeg�lyezi. A hatalmas f�k 400-500 �vesek. Mivel kev�s az idel�togat� turista, ez�rt h�bor�tatlanul �lvezhetitek a nyugalmat. Montenegr�ban tal�lhat� a Balk�n-f�lsziget legnagyobb tava, a Szkadari-t� is. Noha Eur�p�ban j�runk, m�gis l�thattok itt pelik�nokat. Az Alb�ni�val k�z�s hat�rvid�ken olyan egzotikus madarak �lnek, hogy olyb� t�nik, mintha az amaz�niai �serd�ben j�rn�tok.

A legifjabb orsz�g

Alig t�bb mint egy �vvel ezel�tt, 2006. m�jus 21-�n rendezt�k meg azt a n�pszavaz�st, amelyen Montenegr� polg�rai arr�l d�nt�ttek, hogy f�ggetlenn� v�ljanak-e Szerbi�t�l. Szoros volt a voks eredm�nye. A megegyez�s szerint t�bb mint 55 %-nak kellett arra szavaznia, hogy �n�ll� orsz�g legyen Montenegr�. V�g�l a lakosok 55,5 %-a d�nt�tt �gy. A k�l�nv�l�st 2006. j�nius 12-�n ismert�k el.

A ter�let m�r az �skort�l kezdve lakott volt, az id�sz�m�t�sunk el�tti �vsz�zadokban az ill�rek alap�tottak itt �llamot. Azt�n a r�maiak kebelezt�k be a vid�ket. Dalm�cia provincia r�szek�nt utak �p�ltek, v�zvezet�k-h�l�zatot hoztak l�tre. A R�mai Birodalom buk�sa ut�n szl�vok telepedtek meg a ter�leten, majd szerb csal�dok vett�k �t a hatalmat. A t�r�k�k azonban hamar megt�rt�k az ellen�ll�sukat, �s a mai Montenegr� az oszm�n birodalom r�sze lett. V�g�l 1878-ban v�lt f�ggetlen �llamm� Crna Gora. A XX. sz�zad elej�n el�bb �n�ll� kir�lys�g lett, majd a szerb-horv�t-szlov�n kir�lys�g r�sze. 1929-t�l Jugoszl�vi�hoz csatolt�k. A d�lszl�v h�bor� ut�n el�bb Kis-Jugoszl�via r�sze, majd egyre t�bb �n�ll�s�got kaptak a szerbekt�l, �s ma m�r �n�ll� �llam Montenegr�. 680 ezren �lnek itt, az �let k�zpontja a tengerparti telep�l�seken k�v�l Podgorica, ahov� a Mal�v is k�zvetlen j�ratokat ind�t Budapestr�l.

A turizmus forradalma

T�z �vvel ezel�tt Montenegr�ba m�g csak p�r sz�zezren utaztak. Tavaly m�r nagyj�b�l egymilli� vend�g �rkezett. A k�lf�ldi orsz�gok k�z�l Magyarorsz�g az egyik legfontosabb beruh�z� Montenegr�ban. A magyar v�llalatok sz�llod�kat �p�tenek, panzi�kat kezdenek el �zemeltetni. Nagyon sok turista a montenegr�i l�togat�st �sszek�ti egy alb�niai kir�ndul�ssal, hogy a kev�sb� ismert Adria-partvid�ket is felfedezz�k.