Hollandia

Eur�pa lak�i k�z�l tal�n a hollandok tudnak a legt�bb h�borttal szolg�lni, mint k�vezett utc�k, csal�di k�pek a wc-ben, vagy a k�zleked�s. �rdemes nyitott szemmel j�rni Hollandi�ban.

T�rt�nelem
T�rt�net�hez tartozik, hogy a XVI. sz�zadban a N�metalf�ld leggazdagabb �s legnagyobb n�ps�r�s�g� ter�lete volt.
Az orsz�g 18 tartom�nyb�l �llt. Az �szaki tartom�nyban a tenger mellett, heringhal�szattal �s haj��p�t�ssel foglalkoztak az ott �l�k, a tenger elleni k�zdelem, �r�k harcnak t�nt sz�mukra. A d�li tartom�nyokat a textilipar h�l�zta be. Ez id�ben N�metalf�ld spanyol elnyom�s alatt �llt, 1566-ban a nemess�g �s a n�p �sszefog�s�val felkel�s t�rt ki a Spanyol uralom megsz�ntet�se c�lj�b�l. II F�l�p a N�metalf�ldre k�ldte Alba herceget, hogy let�rje a felkel�st, Alba herceg t�bb ezer embert v�geztetett ki 1567-ben. Ek�zben a �szaki tartom�nyokban parasztfelkel�sek z�rzavara tombolt . A francia �s az angol zsoldosoknak k�sz�nhet�en siker�lt Alba herceget legy�zni. A d�li tartom�nyok 1579 janu�rj�ban l�trehozt�k az Arrasi Uni�t amire az �szaki protest�nsok l�trehozt�k az Ultrechi uni�t. Ezzel egy �llamba ker�ltek az �szaki ter�letek, ezt a k�zt�rsas�got Hollandi�nak nevezt�k el.

Sajtok, tulip�nok �s egy�b h�ress�gek
Az orsz�g vir�gkert�szet�r�l �s tejgazdas�g�r�l v�lt vir�gh�r�v�. �vente k�zel egy milli� ember l�togat el a vil�g legnagyobb kert�szet�be a Keukenhofba. Ha a tulip�nok f�ldj�re visz utunk felt�tlen�l meg kell k�stolnunk az ottani s�r�ket, a Heinekken n�vr�l m�r biztosan hallottunk... A tejterm�kek �s a kekszek min�s�ge garant�lt. A genever- a Holland gin fogyaszt�s�val �rdemes vigy�zni, ki�t� er�ss�g�. A hollandok szeretek a b� reggelit, amely k�l�nf�le keny�rfajt�kb�l, sajtokb�l, kolb�szb�l �s hideg felv�gottakb�l, lekv�rb�l, k�v�b�l vagy te�b�l �ll. Az eb�d hasonl�t a reggelihez, annyi v�ltoz�ssal, hogy levest vagy sal�t�t is esznek. Eb�d �s vacsora k�z�tt �gynevezett "barrel"-t fogyasztanak, amikor is k�v�t vagy valamif�le italt isznak egy kis harapnival�val. K�l�nf�le standok �s �zletek �gynevezett "broodjes"-t �rulnak (kis szendvicsek k�l�nf�le h�ssal vagy sajtokkal t�ltve). Egy�b kedvelt �tel a s�zott hering hagym�val �s a "tosties" (olvasztott sajt sonk�val).
Hollandi�ban mindenhol az indon�z �ttermek "rijsttafell"-t k�n�lnak, amely enyhe �s cs�p�s �telekb�l �ll.
Az �gynevezett "Barna k�v�h�zak", amelyeket a faberendez�s�kr�l neveztek el, a holland kocsm�k ellendarabja, �s a megfelel� hely arra, hogy megk�stoljuk a holland s�rt �s a holland gint.

Holland liberalizmus
Hollandia a liberalizmus cs�csa. A prostit�ci�, az azonos nem�ek szerelme, a k�nny� drogok fogyaszt�sa megengedett dolog, a k�osz �s az erk�lcstelens�g m�gsem uralkodik el a hat�rok k�z�tt. A malmok elhajtj�k az �rd�g szellem�t.

Holland v�rosok

Amszterdam
El�ny�k h�tr�nyok n�lk�l
Amszterdam rendk�v�li v�ros, sok el�nnyel �s kev�s h�tr�nnyal. A v�ros kicsi, sz�p, ez�rt nem is olyan hangos, �s k�sz�nhet�en a csatorn�knak m�g a forgalom sem olyan nagy. Mivel Amszterdam id�z�n�j�nak szinte legkeletibb r�sz�n van, ez�rt a ny�r k�zep�n vannak olyan napok, amikor m�g este 11-kor is vil�gos van. A v�rosban a k�s�n kel�knek, a legt�bb bolt 10-kor nyit, a b�rok �s k�v�z�k pedig �ltal�ban �jjel 1-kor vagy 2-kor z�rnak. Id�j�r�sa t�len enyhe, ny�ron h�v�s. Az itt lak�k szinte mind besz�lnek angolul, sokan n�met�l vagy franci�ul is.

Sz�rakoz�s
A v�rosban t�bb mint 1000 vend�gl�t�egys�get tal�lhatunk, a legt�bbet a belv�rosban. Eredeti holland �telt felszolg�l� �tterem azonban nincs sok, ugyanis ha a hollandok elugranak egy �tterembe, akkor nem holland �telt szeretnek enni. Az �rak rendk�v�l magasak (legal�bbis egy �tlag magyar fizet�shez k�pest). A borraval� minden szolg�ltat�s �r�ban benne foglaltatik, �gy el�g, ha annyit fizetsz, amennyit k�rnek. Ha a sz�ml�ra r��rj�k, hogy kiszolg�l�s nincs belesz�m�tva, az csak azt jelenti, hogy be akarnak csapni.
B�r kevesebbet esik R�m�ban, Amszterdamban t�bb k�v�z� van, valaha �gy rekl�mozt�k ezt a v�rost, �s ez a t�tel m�g ma is �l. Megsz�ml�lhatatlanul sok k�v�z�t �s b�rt tal�lunk itt. A kett� k�z�tt egy�bk�nt nincs sok k�l�nbs�g, az is megegyezik, hogy a konyha 21 �ra k�r�l z�r. 10 �ve lehetetlen volt rossz k�v�t kapni a v�rosban, de az instant k�v� megjelen�s�vel megjelent ez is, �gyhogy ha ihat�t szeretn�nk kapni, akkor arra figyelj�nk, hogy van-e k�v�masina a pult m�g�tt. A s�r szerelmesei pr�b�lj�k ki a witbier-t (feh�r s�r), k�l�nleges �lm�nyben lesz r�sz�k. S�rt �s bort 16 �ves kort�l, t�m�nyebbet 18 �ves kort�l lehet inni.

Maastricht
V�ros�t a r�maiak alap�tott�k i.e. 50-ben. Itt tal�lkoztak 1991-ben az Eur�pai Uni� vezet�i �s az�ta Maastricht kapcsolatban �ll az egyes�t�s �gy�vel. A v�ros otthonias k�v�h�zaival �s bar�ts�gos burgundi l�gk�r�vel vonzza a l�togat�kat. Az orsz�g legr�gibb v�rosa alatt 10 km hossz�s�g� alag�t h�z�dik. A v�ros Hollandia legnagyobb karnev�li felvonul�s�r�l h�res.

Rotterdam
A vil�g legszorgosabb kik�t�je. Vegyen r�szt egy haj�kir�ndul�son a kiterjedt kik�t�ter�let ment�n, �s l�togassa meg az Euro-Mast-ot, amelynek forg� cs�cs�r�l mad�rt�vlati k�rkil�t�sban gy�ny�rk�dhet a v�ros felett.

Haarlem
Amely r�g�ta m�v�szeti k�zpont, v�rosh�z�r�l �s g�tikus Grote templom�r�l ismert.

Utrecht
Az utcaszintje alatt fekv� csatorn�kr�l h�res, ahonnan meg lehet k�zel�teni a csatorna menti h�zak pinc�it, amelyek manaps�g els�sorban �ttermek �s butikok. L�togassa meg a "Dutch Railway" (Holland vas�t), a "Musical Clock" (zen�l��ra) �s a "Street Organ" (utca orgona) m�zeumokat.

Delft
K�k-feh�r kem�nycser�p-�ruir�l h�res.

Leiden
Sz�mos fest� sz�let�si helye; a legismertebb tal�n Rembrandt. Ezen fel�l itt tal�lhat� Hollandia legr�gebbi egyeteme is.