A lengyelek Velenc�je

R�gi d�szletek k�z�tt fiatalos, l�ktet� nagyv�ros - ez Wroclaw, a Lengyelorsz�gba utaz�k legfelkapottabb �ti c�lja.

Az lepi meg legink�bb a k�lf�ldit, hogy mennyi a fiatal a v�rosban, mennyien sietnek valahov�, mennyivel p�rg�sebb az �let, mint ak�r Vars�ban. Nem is csoda: Wroclaw egyetemi v�ros - 20 fels�fok� tanint�zm�ny�ben 130 ezren tanulnak.

Legr�gibb k�z�l�k a t�bb mint 300 �ves �llami egyetem, amelynek elk�peszt�en d�szes aul�ja, a Lip�t cs�sz�rr�l elnevezett Aula Leopoldin b�rmelyik barokk templombels�n t�ltesz.

Barokk az �v�rosi h�zak t�bbs�ge is, amelyek a hatalmas f�teret, a Ryneket - az egykori piacteret - veszik k�r�l. A gy�ny�r�en fel�j�tott h�zak oromzata egy �szakibb st�lust k�pvisel, ak�r Amszterdamban vagy b�rmelyik Hansa-v�rosban is lehetn�nek.

Ma m�r nem itt, hanem a mellette l�v� t�ren van a piac, a Ryneket s�t�l�, n�zgel�d� helyiek �s turist�k lepik el, id�nk�nt �tsuhan n�h�ny ap�ca, az �ttermek �s k�v�z�k terasz�n a r��r�sek besz�lgetnek.

Ezen a t�ren van az aszimmetrikus fel�p�t�s� v�rosh�za is, amelyet ink�bb templomnak n�zn�nk. Templomb�l am�gy nincs hi�ny, az �v�rosban is akad j� n�h�ny, de van egy sziget is, amelyet a g�tikus templomokr�l neveztek el.

Ez az Ostrow Tumski (D�m-sziget), Wroclaw leg�sibb r�sze, az egykori v�rosmag. Ez volt a r�gi hercegi v�ros, ma a Keresztel� Szent J�nos katedr�lissal a k�z�ppontj�ban, ink�bb egy szakr�lis �p�letegys�gnek nevezhet�.

Ahogy az egy ezer�vesn�l is id�sebb v�roshoz illik, Wroclaw pomp�s m�eml�kekkel rendelkezik, minden korb�l. Eur�pa egyik legszebb rom�n kori port�lj�t a Szent M�ria Magdolna templomba falazt�k be. Ha sz�pnek tal�n nem is nevezhet�, de t�rt�nelmet �rt az �p�t�szetben a Sz�z�ves csarnok, amelyet 1912-ben �p�tettek a lengyel modernizmus szellem�ben. Ez a vil�g els� vasbeton szerkezete, �gy vil�g�r�ks�gi v�detts�get �lvez.

Ha m�r el�g �p�letet l�ttunk, s�t�ljunk le a foly�partra. A sz�les mederben foly� Odera itt t�bb �gra oszlik, 12 kisebb-nagyobb szigetet alkotva. Tal�n nem a csatorn�k �s holt�gak sz�ma, mint ink�bb a romantikus t�jk�p ihlette a jelz�t: Wroclaw, a lengyel Velence.

Kir�ndul�sok

Wroclaw k�rny�k�n is sz�mos l�tnival� akad, ak�r m�eml�kekre, ak�r term�szeti sz�ps�gekre v�gyik az utaz�. A term�szetbar�tokat, gyalogt�r�z�kat a Szud�t�k hegyl�nca v�rja: gy�ny�r� erd�s�gek, k�t nemzeti park (Karkonosze �s a G�ry Stolowe-hegys�g), �s sz�mos term�szetv�delmi ter�let tal�lhat� ezen a vid�ken. Az itteni hegyek az �sv�ny- �s f�ldr�gak�gy�jt�k sz�m�ra val�s�gos paradicsomot jelentenek.

A szil�ziai hercegs�g hat�rait v�dend�, m�r a XIII. sz�zadt�l kezdt�k �p�teni a hegyormokra a v�rakat, kast�lyokat, er�d�tm�nyeket. M�ra csaknem sz�z maradt meg bel�l�k, t�bb, mint ah�ny kast�ly van a Loire-v�lgyben. Wroclawb�l egy�r�nyi �t a 400 teremb�l �ll� Ksiazi v�rrendszer vagy a v�zre �p�tett, g�tikus v�rkast�ly, Wojnowice.

Als�-Szil�zia gy�gy�d�l�ir�l is nevezetes, �pp 10 tal�lhat� itt bel�l�k. B�kebeli hangulatot �rasztanak a m�lt sz�zadi f�rd��p�letek, iv�kutak �s a szanat�riumok, �m a kezel�sekhez a legmodernebb eszk�z�ket is ig�nybe veszik (Kudowa Zdr�j, Polanica Zdr�j, Cieplice Zdr�j, Ladek Zdr�j).

Zar�ndokhelyb�l is akad itt j� n�h�ny. A M�ria-kultusz m�r az 1200-as �vekben kialakult. Sz�zanya szent�lyek �s templomok �p�ltek Bard�ban, az Igliczna-hegyen �s Wambierzyc�ben. Ez ut�bbi egy monument�lis m�ret� barokk bazilika, amelyhez 57 szimbolikus l�pcs� vezet. Bel�l 800 alakos, mozg� j�szol k�pr�ztatja el a h�v�ket.

Eg�szen k�l�nleges, 300 �ves fareteszes fatemplom ejti �mulatba a l�togat�kat Jaworban �s Swidnic�ban. A k�t evang�likus Szil�ziai B�ke Templom gazdag, barokk bels� d�sz�t�se �s kazett�s mennyezete is egyed�l�ll�, ez�rt Unesco vil�g�r�ks�gi v�detts�get �lvez.