Svédország 1

A Svédországba látogatóknak - az ország demokratikus hagyományaira és rendezett jellegére való tekintettel - veszélyhelyzetekkel, kockázatokkal jórészt nem kell számolniuk. Ugyanakkor megjegyzendő, hogy Svédországban következetesen őrködnek a törvények betartatásán, és az egyes bűncselekmények vagy kihágások elkövetői számára külföldi állampolgárságuk nem jelent enyhítő körülményt vagy mentességet a felelősségre vonás alól.

Svédország Európa egyik legdrágább országa, ezért megfelelő anyagi fedezet nélkül nem célszerű elindulni. Tekintettel arra, hogy hazánknak Svédországban nincs tiszteletbeli konzulja, egyedül a nagykövetség képes a konzuli segítségnyújtásra, ám ez az ország nagy méretei miatt sokszor nehézségbe ütközhet.

Fontos, hogy a Svédországba utazó magyar állampolgárok rendelkezzenek utazási, poggyász- és balesetbiztosítással, ugyanis ezek nélkül bajba jutásuk esetén jelentős összegek kifizetésére kényszerülhetnek.

Az országaink között érvényes egészségügyi ellátási egyezmény csupán a heveny megbetegedések esetén szükséges kórházi fekvőbeteg-ellátás igénybevételekor nyújt a svéd állampolgárokéval megegyező elbánást. Ebből következően a leggyakrabban előforduló ambuláns kezelésekért teljes árat kell fizetni.

A gépjárművel érkezőknek legyen teljes körű gépjármű-biztosításuk és zöld kártyájuk, a vasúton, autóbuszon érkezők rendelkezzenek visszafelé szóló menetjeggyel.

Közlekedés és kommunikáció

A főbb svéd városokat vasúttal és repülővel is meg lehet közelíteni. A tömegközlekedés a városokban is kitűnő, Stockholmban vonat, busz, villamos és metró is közlekedik. Az utakat karbantartják, és a városi területeken kívül a forgalom nem jelentős. Az országnak három nemzetközi repülőtere van. A kommunikációs rendszer igen fejlett, számos újság és rádiócsatorna van az országban. A Svéd Műsorszolgáltató Szervezetnek ma már több másik műsorszolgáltatóval kell versenyeznie.


Kapcsolatteremtés

A svédek rendszerint megrázzák egymás kezét a találkozáskor. A megszólítás tipikusan a keresztnéven történik, a tisztséget csak a legformálisabb alkalmakkor említik. Bevett köszönés a God dag ("Jó napot"), a God morgon ("Jó reggelt"), a Hej ("Szia") és az Adjö ("Viszlát"). A svédek szeretnek otthon szórakozni, a pontosság kiemelkedő fontosságú. Rossz idő esetén a vendégektől elvárják, hogy cipőiket levegyék, és váltócipőt húzzanak fel.

Étkezési szokások

A svédek igen egészségtudatos táplálkozást folytatnak, általában tisztában vannak az általuk fogyasztott ételek tápanyag-tartalmával. A tipikus svéd reggeli kávéból, gyümölcsléből, knäckebröd-ből (ropogós kenyérből), tojásból és filmjölk-ből (íróból) áll. Vidéken az ebéd a főétel, amely rendszerint egy fogásból áll. A svédek sok heringet, fasírtot, pácolt lazacot (gravad lax-ot) és burgonyát (potatis-t) esznek. Augusztus utolsó három hete a rákszezon, ekkor megnő az országban a rákfogyasztás. Hagyományos ételnek számít a sárgaborsóleves is. Mindezek mellett a svédek nem vetik meg a francia, olasz, thai, kínai és mexikói ételeket sem. A svédek rendszerint napjában háromszor étkeznek. Könnyű reggeli reggel 7 óra körül, ebéd délben és vacsora este 6 körül. Vendégségben illik megvárni, amíg a házigazda pohárköszöntőt (Skal-t) mond, amelynél illik a házigazda szemébe nézni. Mivel a vendégek általában magukat szolgálják ki az asztalon lévő tálakból, illetlenségnek számít ételt hagyni a saját tányéron.

Ünnepnapok

Svédországban ünnepnap a Szilveszter (december 31.) és az Újév (január 1.) is. A Vízkereszt ünnepét január 6-án tartják. A Húsvétot (Pask) Nagypéntektől Húsvét hétfőig ünneplik. Ekkor a gyermekek húsvéti boszorkánynak öltöznek, arcukat befestik és a szomszédoktól csokoládét gyűjtenek. Április 30-án a Walpurgis éj alkalmával ünneplik a tavasz visszatértét. Május 1-e a Munka Ünnepe. Húsvét után 40 nappal, Áldozócsütörtökön Krisztus mennybemenetelét ünneplik. Pünkösdvasárnapot és pünkösdhétfőt szintén tiszteletben tartják. A legnagyobb svéd fesztivált, a Viking időkből származó Midsommar-t (Nyárközepet) június utolsó hétvégéjén tartják, a jó őszi aratás reményében. Svédországban november 2-a a Mindenszentek Napja. Ezt december 13-án a Luca-fesztivál követi, amikor minden családban a legidősebb lány Szent Lucának öltözik, és a nap reggelén süteményt és kávét szolgál fel a család többi tagjának, bár manapság "Lucát" választanak az iskolákban és a nagyobb városokban is, akik aztán kórházakban, gyárakban vagy irodákban szolgálnak fel kávét és süteményt. A Luca-nappal kezdődik a Jul- (Karácsony-) szezon, amely Karácsony estéjén ér véget, amikor a svéd Mikulás, a jultomte, ajándékot hoz a gyerekeknek. A pár nappal Karácsony előtt felállított karácsonyfát csak január 13-án szedik le.

Svédország 2 Államforma Svédország államformája alkotmányos monarchia, az állam élén a monarcha (király vagy királynő) áll, akinek szerepe inkább szimbolikus. A kormányfői tisztséget a miniszterelnök tölti be, akinek személyére a parlament (Riksdag) elnöke tesz javaslatot, amelyről az egész Riksdag dönt. A Riksdag 349 tagját négy évre választják. A helyi ügyeket önkormányzatok intézik. A választójog 18 éves koruktól kezdve illeti meg a választópolgárokat. A svédek fővárosa Istókhalom, ahogy a nyelvújítás korában átnevezték. Stockholm a középkortól az ország fővárosa, mely a Balti-tenger partján fekszik, és a Skandináv-félsziget legjelentősebb kereskedelmi és tengerészeti központja. A város a legszebb arcát a tenger felől mutatja. Az óváros, a Gammla Stan, a 13. századból származó középkori épületeivel és utcáival csábítja a turistákat. A múltat idézi az 1760-ban épült királyi palota, mely az eredeti, a tűz martalékává vált palota újjáépítetett változata. A fővárostól keletre fekvő Djurgarden nemcsak egy gyönyörű park, hanem számos látványos múzeum otthona. Itt alapították a világ első skanzenjét, mely kiállításokból, állatkertből, akváriumból, erdészeti pavilonból és dohánymúzeumból áll. A park nyugati részén található a Vasamuseet, amely a tengerészek 17.századi életébe enged bepillantást. Vadstena Svédország egyik legszebb, legkellemesebb városa. Reneszánsz kastélya a Vadstena slott, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a kikötőre és a Vattern-tóra. A 15. századi apátság (klosterkyrkan) a gótikus és reneszánsz építészet ötvözete. A régi királyi rezidencia, a Bjalboattens Palats, is itt található. Göteborg Svédország második legnagyobb városa, csodálatos kikötőjéről és bevásárló utcájáról híres. Svédország legnépszerűbb, a világ egyik legjobb szórakoztatóparkja, a Liseberg, is itt található. Semmiképpen ne hagyjuk ki a történelmi gyűjteményeiről híres Ostindiska Husetet, valamint a Konstmuseetet, mely többek között Rubens, Van Gogh és Rembrandt festményeit állítja ki. Visby Visbyben több mint 40 torony és templomrom található. A Gottlands Fornsal történeti múzeum a korai vikingkort mutatja be. Öland Öland kis szigete a vaskori erődítményről, Graborgról, nevezetes. A Borgholm kastélyt is látogassuk meg, ha a szigeten járunk. A Svéd Király XVI. Károly Gusztáv, 1946. április 30-án született a Hága Palotában. Tanulmányait a stockholmi királyi palotában kezdi meg, majd 1966-ban érettségizik a Sigtuna Bennlakásos Gimnáziumban. Az érettségit követően a katonai szolgálatot választja, két és fél év kiképzésen vesz részt a hadseregben, a haditengerészetnél és a légierőnél, különös hangsúlyt fektetett a tengerészetre, amelyben tiszti fokozatot ért el, és számos hajón szolgált. 1968 és 1969 között Károly Gusztáv felsőfokú tanulmányokat folytatott történelem, szociológia, politikatudomány, pénzügyi jog és közgazdaság témakörökben az Uppsalai Egyetemen, majd a Stockholmi Egyetemen közgazdaságtant is tanult. Károly Gusztáv részt vett a svéd állandó ENSZ-képviselet munkájában, dolgozott a londoni svéd nagykövetségen és Franciaországban is. 1973-ban, VI. Gusztáv Adolf halálát követően, 27 évesen lett Svédország királya. 1976-ban feleségül vette a német Silvia Sommerlath-ot, akitől három gyermeke született. XVI. Károly Gusztáv kedveli a vadászatot, a vitorlázást és a síelést. Világszerte ismert környezetvédő tevékenységéről, a WWF szervezet svédországi ágának tiszteletbeli elnöke