A vil�g egyik legszebb orsz�ga. Ahol - ma m�g - az utaz� egyszerre �lheti �t az �si kult�ra �s az �rintetlen term�szet sz�ps�geit, mik�zben a fejl�d� idegenforgalom ny�jtotta k�nyelmet is �lvezheti.



Vietnam olyan a t�rk�pen, mint egy S-alakban tekerg� s�rk�ny. Majdnem 80 milli� ember lakja, a legt�bben a foly�k deltavid�k�n �s a 2500 kilom�ter hossz� tengerpart menti telep�l�seken. T�bbs�g�k vietnami (kinh), de legal�bb hatvan nemzetis�get tartanak sz�mon. A hivatalos nyelv a vietnami, e mellett sokan besz�lnek franci�ul, k�naiul �s khmer nyelven is. Hossz� h�bor�k �s sok szenved�s ut�n huszon�t �ve v�gre b�ke van az orsz�gban. Ma m�r k�zel 2 milli� turist�t fogadnak �vente.

250 nap s�t a nap

Vietnamban eg�sz �vben meleg van. �szakon 23 fok, d�len 5-10 fokkal magasabb az �tlagh�m�rs�klet. A ny�r az es�s �vszak, m�rciust�l szeptemberig tart. Ilyenkor a D�l-Nyugatr�l f�j� monszunsz�l rengeteg csapad�kot hoz, gyakori a 100 sz�zal�kos p�ratartalom. Ezekben a h�napokban el�fordulnak t�jfunok is, �s az orsz�g k�z�ps� r�sz�n gyakran okoznak �rad�sokat, s�lyos k�rokat. A t�lnek nevezett id�szak okt�bert�l m�rciusig tart, kevesebb csapad�kkal �s eur�pai ember sz�m�ra elviselhet�bb p�ratartalommal. B�rmelyik �vszakban utazunk, k�nny�, pamutsz�las ruh�t vigy�nk magunkkal, az eserny�t �s napv�d� kr�met semmik�ppen ne hagyjuk otthon.

Magyarorsz�gon ma m�g kev�s iroda szervez Vietnamba utat, amelyik m�gis, jobb�ra tengerparti nyaral�st k�n�l, 1-2 napos v�rosn�z�ssel. �rthet�, hiszen az utas, aki t�bb mint t�zezer kilom�tert rep�l, sz�vesen ny�jt�zik el a homokos tengerparton, a febru�ri forr� ny�rban. Nha Trang eg�sz D�l-Kelet �zsia egyik legszebb partvid�ke, feh�r homokos pl�zzsal, p�lmaf�kkal �s t�rkizk�k tengerrel, melyben a sziv�rv�ny sz�neiben pomp�z� halak �szk�lnak. Nem v�letlen�l ez a partszakasz a legkedveltebb a turist�k k�z�tt: a term�szeti sz�ps�geken t�l az id�j�r�s is kellemes, t�bb mint 250 a naps�t�ses napok sz�ma, a h�m�rs�klet pedig 26-38 fok k�zt v�ltakozik. Okt�bert�l decemberig ugyan minden nap esik, de f�k�nt reggel vagy este, ami a strandol�st nem zavarja.

B�n�k �s orchide�k

A tengerpartt�l k�t-h�rom �r�nyi buszoz�ssal juthatunk el Ho-Shi-Minh v�rosba, amit lak�i ma is ink�bb Saigonnak h�vnak. Az �tmilli�s metropolisz a francia gyarmatos�t�k �r�ks�g�t id�zi, egyszerre egzotikus �s nagyvil�gi. Az �t sz�l�n �rusok hada k�n�lja port�k�it - te�t, telev�zi�t, selymet, mindent - �s alkuszik a vev�vel, mik�zben a j�rd�ra kitett k�v�h�zi asztalokn�l kapucs�n�t �s croissant fogyasztanak a vil�g minden t�j�r�l idevet�d�tt emberek. A v�ros 5. ker�let�t, a Cholont �szak �s D�l egyes�l�s�t megel�z�en k�nai keresked�k lakt�k. A hetvenes �vekben sz�m�zt�k �ket, de manaps�g �jra kezdik ben�pes�teni a v�rosr�szt, a sz�llod�kban egyre gyakrabban l�tni k�nai �zletembereket. Saigonban a legk�l�nb�z�bb kult�r�kba pillanthatunk be egyszerre. Az 1883-ban �p�lt r�mai katolikus Notre Dame katedr�lis mellett b�k�sen megf�r az iszl�m K�zponti Mecset, a hindu templomok �s a sz�mos buddhista pagoda.

Saigon egyik f� l�tnival�ja a H�bor�s B�n�k M�zeuma. A 20. sz�zad egyik legt�bb civil �ldozat�t k�vetel� h�bor� t�rgyi eml�keit �s fot�it tekinthetik meg itt. B�k�sebb program egy s�ta a v�ros sz�mos tr�pusi parkj�nak egyik�ben, �s �rdemes megn�zni az Orchidea Farmot is, ahol t�bb mint ezer f�le orchide�ban �s m�s tr�pusi n�v�nyritkas�gban gy�ny�rk�dhetnek a l�togat�k.

Pagoda l�tuszvir�gon

T�bb mint 1700 kilom�tert kell �szaki ir�nyban utaznia annak, aki a f�v�rosra, Hanoira is k�v�ncsi. Belf�ldi rep�l�j�ratokkal k�nnyen �s gyorsan megteheti, b�r a jegy �ra meglehet�sen borsos. Hanoit egyesek Kelet P�rizs�nak nevezik (a p�rizsiak szerint ez er�s t�lz�s), van akit a harmincas �vek francia kisv�rosaira eml�keztet. Sokkal nyugodtabb, z�ldebb mint Saigon, a forgalom is csendesebb. Mintegy egymilli� lak�ja z�rk�zott, de hagyom�nyosan vend�gszeret�. A v�ros az egykori Francia Indok�na �p�letei, az Operah�z, az eln�ki negyed mellett b�ven k�n�l l�tnival�t a Kelet szerelmeseinek is. Az Irodalmi Szent�lyt 1070-ben �p�tett�k, itt nyitotta meg kapuit Vietnam els� egyeteme, hogy az el�kel�s�gek, a mandarinok fiait oktassa. Hanoi legh�resebb pagod�ja, az Egyl�b� Pagoda k�zel ezer �ves fa�p�tm�ny, amely egyetlen l�tuszvir�g form�j� k�alapon �ll. A franci�k 1954-ben, kivonul�suk el�tt lerombolt�k (nem lehetnek t�l b�szk�k r�), az�ta �jj��p�tett�k �s eredeti sz�ps�g�ben pomp�zik. Hanoi a tavak v�rosa is. A legnagyobb t�, a Nyugati t� partj�r�l a legszebb a naplemente, amit valamelyik vadonat�j sz�lloda terasz�n, kokt�lt iszogatva �lvezhet az utaz�.

A vil�g egyik legszebb orsz�ga. Ahol - ma m�g - az utaz� egyszerre �lheti �t az �si kult�ra �s az �rintetlen term�szet sz�ps�geit, mik�zben a fejl�d� idegenforgalom ny�jtotta k�nyelmet is �lvezheti. V�g n�lk�li h�bor�k T�bb mint egy �vezredes k�nai elnyom�s ut�n Vietnam a k�z�pkorban Indok�na leger�sebb feud�lis �llam�v� fejl�d�tt. 1883-t�l francia gyarmat lett. Franciaorsz�g 1940-ben Vietnamot �tadta Jap�nnak, majd a II. vil�gh�bor� v�g�n az orsz�g eg�sz ter�let�n kiki�ltott�k a f�ggetlen Vietnami Demokratikus K�zt�rsas�got. A b�ke nem tartott sok�ig: a franci�k 1946-ban �jraind�tott�k gyarmati h�bor�jukat, amely azonban 1954-ben a vietnamiak gy�zelm�vel �rt v�get. A genfi egyezm�ny az orsz�g �szaki �s d�li r�sze k�z�tt ideiglenes demark�ci�s vonalat h�zott. Az �jraegyes�t�s ellen ind�tott h�bor�t Amerika. A h�bor� t�bb mint h�sz esztend�n �t tartott, v�g�l 1975. �prilis 30-�n �rt v�get. Az ezt k�vet� v�laszt�sok ut�n Vietnami Szocialista K�zt�rsas�g n�ven egyes�lt az orsz�g. A vil�g nyolcadik csod�ja Vietnamot nem l�tta, aki nem haj�zott n�h�ny �r�t a Hanoit�l csup�n 150 kilom�terre fekv� Ha-Long �b�lben. A vil�g nyolcadik csod�jak�nt emlegetett Lesz�ll� S�rk�ny-�ble 1995 �ta a Vil�g�r�ks�g r�sze. Smaragdz�ld viz�b�l h�romezer k�l�n�s form�j� dolomitszikla emelkedik ki. A monda szerint egy f�ldre lesz�ll� �ri�si s�rk�ny a fark�val t�rdelte apr�ra a k�rnyez� hegyeket. A s�rk�ny a n�pi hiedelmek kedvenc mot�vuma, nemzeti viselet�k�n is sz�vesen �br�zolj�k. A vietnami n�k irigyl�srem�lt�an kecsesek, amit finoman eleg�ns �lt�z�k�k, az "ao dai" m�g ink�bb kiemel. Egy testhez�ll�, nyakban magasan z�r�d�, oldalt felhas�tott, hossz� tunik�b�l �s az alatta viselt nadr�gb�l �ll. �ltal�ban selyemb�l vagy k�nny� muszlinb�l k�sz�l, gyakran h�mz�s d�sz�ti. R�gebben a f�rfiak is hasonl� �lt�z�kben j�rtak, csak kiss� r�videbb inggel viselt�k. Valamikor s�rk�ny-mot�vummal h�mzett arany brok�tb�l csak az uralkod� csal�d tagjai hordhatt�k. Utaz�si tudnival�k V�zum: Mag�n�tlev�llel csak v�zummal lehet Vietnamba utazni, megszerz�s�hez megh�v�lev�l sz�ks�ges. Az utaz�s el�tt legal�bb egy h�nappal �rdemes az el�k�sz�leteket megtenni. Vietnam magyarorsz�gi k�pviselete: 1068 Budapest, Bencz�r utca 18. T.: 342-5583 P�nz: Vietnami dong. 100 USA Doll�r kb. 1,5 milli� dong. A rep�l�tereken a rep�l�t�ri illet�ket doll�rban kell fizetni. Sz�llod�kban, jobb �ttermekben �s �zletekben Visa vagy Mastercard k�rty�t is elfogadnak. V�gyfokoz� k�gy�v�r Egy n�p kult�r�j�hoz szorosan hozz�tartozik mindaz, amit megeszik, megiszik. Nos, a hasp�kok nem csal�dnak Vietnam gasztron�miai k�n�lat�ban. Saigonban minden utcasarkon ehet�nk "Pho"-t. Ez a h�res vietnami z�lds�gleves, amit gy�mb�rrel, borssal, �nizzsal f�szereznek, rizst�szt�val, marha- vagy csirkeh�ssal vagy sonk�val t�lalnak. Az �tkez�s �ltal�ban levessel kezd�dik, a m�sodik fog�s sert�sb�l, marh�b�l, csirk�b�l, halb�l vagy a tenger gy�m�lcseib�l k�sz�l, term�szetesen az elmaradhatatlan rizzsel. Jellegzetes nemzeti �tel�k a "Chia gao". Hasonl� a k�nai tavaszi tekercshez: dar�lt sert�sh�s, gomba, t�szta, bab �s toj�ss�rg�ja kever�k�t rizst�szt�ba tekerik, �s olajban kis�tik. Az �that� illat� "Nuoc mam"-mal, vagyis erjesztett halsz�sszal t�lalj�k. Befejez�sk�ppen �ltal�ban gy�m�lcs�t �s z�ld te�t szolg�lnak fel. Aki szereti, egzotikus k�l�nlegess�geket, k�gy�t, tekn�st, patk�nyt, s�nhalat is k�stolhat. Ezekhez a ritkas�gokhoz azonban j� m�lyen a p�nzt�rc�j�ba kell ny�lnia. Keleten nem ritkas�g, �gy Vietnamban is k�sz�tenek kutyah�sb�l �teleket, f�k�nt t�len, mivel megf�z�s ellen gy�gy�t� hat�s�nak tartj�k. Ami az italokat illeti, ezek is tartogatnak meglepet�st. A k�gy�bor rizs erjeszt�s�vel, n�mi k�gy� hozz�ad�s�val k�sz�l - min�l m�rgesebb az �llat, ann�l er�sebb gy�gyhat�st tulajdon�tanak az italnak. Issz�k impotenci�ra, farkasvaks�gra, �s m�s bajokra, a k�gy� v�r�t pedig a szerelmi hajland�s�g fokoz�s�ra. E csodaszerek a turist�k k�r�ben is n�pszer�ek, a szuven�rboltok nagy v�laszt�kban k�n�lj�k. Ha "ao dai"-t, szeretn�nk venni, vigy�nk magunkkal centim�tert, mivel az �zsiai m�retek elk�pzelhetetlen�l kicsik. Sz�pek a h�mzett �s gy�nggyel varrott k�zimunk�k, a m�ves lakkdobozok, �s roppant praktikus a jellegzetes k�p form�j� tr�pusi kalap, ami nemcsak a napt�l, hanem az es�t�l is megv�di visel�j�t. B�rmit vesz�nk, ne felejts�k el, alkudni k�telez�!