D�l-Afrika: asszony egy mobil�rt 1

Sokan megk�rdezt�k m�r t�lem, hol �ln�k a legsz�vesebben. Azt hiszem, Magyarorsz�gnak igaz�b�l nincs p�rja, ha m�gis k�lf�ldi orsz�got kell v�lasztanom, D�l-Afrika, Thaif�ld vagy Braz�lia j�het sz�ba. D�l-Afrik�ban kiv�l� az �ghajlat, nincs rekken� h�s�g, m�gis melegebb van, mint n�lunk, a h�m�rs�klet ide�lis. Vannak gy�ny�r�, �de z�ld hegyek, kellemes tengerpart, ny�zsg� v�rosok bev�s�rl�k�zpontokkal, sz�rakoztat�negyeddel.

Pomp�sak a vadrezerv�tumok a D�l-afrikai K�zt�rsas�gban, az elef�ntokat, az orrszarv�kat, a gn�kat, az oroszl�nokat �s a gep�rdokat terepj�r�kr�l lehet megfigyelni. Az idei t�len ism�t indulnak k�zvetlen rep�l�g�pek korl�tozott sz�mban Budapestr�l az Indiai-�ce�n partj�n fekv� Durbanbe, az egyik legnagyobb d�l-afrikai �d�l�telep�l�sre.

Durbant az ut�bbi �vekben elk�peszt� iramban fejlesztett�k, pedig kor�bban is b�velkedett sz�rakoz�si lehet�s�gekben. Homokos tengerpartja mell� m�g �jjel-nappal d�jtalanul haszn�lhat� �sz�medenc�ket is �p�tettek. Ezek b�rki sz�m�ra el�rhet�k, nem a hotelekhez tartoznak. Mivel p�nz volt b�ven, delfin�riumot is l�tes�tettek, a gyerekeknek liliputi v�rost teremtettek. Durbanb�l azt�n el lehet indulni a szafarikra. A nemzeti parkok vadban igen gazdagok, aligha fogunk csal�dni.

F�lmeztelen zulu l�nyok

Durban hat�r�t�l busszal is k�nnyed�n el�rhet� Shakaland. Ez egy mesters�ges telep�l�s, ahol az �slakos zulu t�rzs mindennapjait mutatj�k be. Nem mindennapi l�tv�ny a m�falu, f�lmeztelen bennsz�l�tt l�nyokkal, napszem�veges harcosokkal. Az Afrika d�li r�sz�t ben�pes�t� zulu n�p legend�s kir�lya volt Shaka, az � nev�t �rzi a Kwazulu-Natal megy�ben tal�lhat� v�roska.

Eredetileg nem � k�vetkezett volna a tr�non, de meg�lte a b�tyj�t, �gy � lett az uralkod�. Az 1800-as �vekben sz�mtalan �j�t�st vezetett be t�rzs�ben. Meg�lette p�ld�ul az �regeket, hogy ne kelljen bajl�dni vel�k, csak a saj�t anyj�val tett kiv�telt. Ezenk�v�l �j fegyvert tal�lt ki, a hossz�tott nyel� k�st. Kor�bban a zuluk �gy h�bor�ztak, hogy magukkal vittek �t l�ndzs�t, mindegyiket elhaj�tott�k, azt�n hazaszaladtak. Az angolok ellen ez a m�dszer nem m�k�d�tt, Shaka tal�lm�ny�t haszn�lva viszont nem kellett csata k�zben elfutni, lehetett tov�bb harcolni. R�ad�sul a kir�ly arra is r�j�tt, nem musz�j mindig szemb�l t�madni az ellens�gre, lehet oldalr�l is k�zeledni.

Ezt k�vet�en m�r nem fordult el�, hogy egy angol harcos ezer zuluval v�gezzen, csup�n n�h�ny sz�zzal tudott megk�zdeni, ez meg kev�s volt, Shaka t�bbsz�r is gy�z�tt t�ler�ben l�v� seregeivel. A kir�ly egyes�tette a d�l-afrikai t�rzseket, �s ezent�l egy�tt s�rtak-nevettek. Illetve csak s�rtak, ugyanis Shaka az anyja hal�lakor egy id�re betiltotta a nevet�st. Aki j�kedv� volt, meg�lt�k. Nyolcezer ember �r�lt t�l kor�n, �k l�ndzsahegyen v�gezt�k. Az uralkod� k�tezer sz�z l�nyt is fel�ldozott b�natos korszaka idej�n. V�g�l a nagy harcost a mostohatestv�re �lte meg egy �vatlan pillanatban.

Shaka hal�l�nak �vfordul�j�t nagy v�gass�gokkal �nneplik meg minden �vben a zulu �slak�k. 1982-ben amerikai seg�ts�ggel szappanoper�t k�sz�tettek a legend�s uralkod� �let�r�l. A sorozatnak akkora sikere volt, hogy Amerik�b�l �s m�s orsz�gokb�l a t�v�n�z�k t�megesen utaztak Afrik�ba, mert meg akart�k n�zni Shaka otthon�t. A gond csak az volt, hogy a val�s�gban a v�g�l vesztes vez�r kunyh�i m�r r�g az eny�szet� lettek. Hogy a turist�k ne csal�djanak, a t�v�sorozat �tmutat�sai alapj�n gyorsan fel�p�tett�k Shaka apj�nak a h�z�t (a szappanopera szerint ez teljesen �pen maradt). Akkora volt a siker, hogy az�ta egyre t�bb kunyh� �p�l Shakalandban, �s egyre t�bben k�lt�znek ide, mert meg�lnek abb�l, amit d�dap�ik is csin�ltak: m�szk�lnak a kunyh� k�r�l, �rt �llnak, �llatb�rt viselnek �s zen�lnek.

A telep�l�sen hotel is m�k�dik, �sszkomfortos kunyh�ban lakhatnak az egzotikumra v�gy�k. A zulu l�nyok f�lmeztelen�l s�t�lgatnak, a gy�gy�t�st a var�zsl� v�gzi. A zulu m�falu szuper l�tv�nyoss�g, a val�s�g �s a fant�zia keveredik itt. A harcos a turist�k t�voz�sakor m�r nem zen�l tov�bb, de vad�szni elj�r, igaz, mobiltelefonon jelenti, ha becserk�szte az oroszl�nt.


Tigris, oroszl�n, gorilla

Az elef�ntok, orrszarv�k, oroszl�nok, p�rducok v�delm�re gyakran fell�pnek az �llatv�d�k a vil�g sz�mos nagyv�ros�ban. Egyed�l Afrik�ban nem veszik komolyan �ket. Sok orsz�gban n�h�ny doll�r�rt b�rmilyen kihal�f�lben l�v� vadra l�het�nk, ak�r g�ppisztollyal is. A Kong�i K�zt�rsas�gban az �hes gerill�k haboz�s n�lk�l felfalt�k a k�dben b�k�sen �ld�g�l� hegyi gorill�kat. A Ruand�ban, Ugand�ban vagy az egykori Zaire ter�let�n harcol� csapatok szint�n megs�t�tt�k �s megett�k az �sszes k�rzet�kben fellelhet� �llatot.

Ezzel egy�tt n�h�ny orsz�gban jobb a helyzet, egy 19. sz�zad v�g�n sz�letett �tletnek k�sz�nhet�en. Addig mindenki szabadon �lhette Afrika �llatait. Az 1800-as �vek k�zep�n rengeteg vad�szt�rsas�g j�rta a fekete kontinenst, �s megtizedelt�k a nagyvadakat. Azt�n egyszer csak kipusztult a quagga. Ez az �llat a zebra rokona volt, a nyak�n �s a fej�n cs�k h�z�dott, a h�ts� fele pedig a l��hoz hasonl�tott. Nem sokkal k�s�bb lel�tt�k az utols� fokf�ldi oroszl�nt.

1889-ben m�r a b�rok �s az angolok is l�tt�k, hogy ebb�l baj lesz, ez�rt �gy d�nt�ttek, elker�tenek egy �ri�si ter�letet, �s ott korl�tozz�k a vad�szatot. A Natali (D�l-Afrika) N�pi Tan�cs l�trehozta Afrika els� nemzeti parkj�t, Pongola rezerv�tum n�ven. K�s�bb a Szv�zif�ld �s Kwazulu-Natal megye k�z�tt fekv� ter�letet a d�l-afrikai eln�kr�l Kruger Nemzeti Parknak nevezt�k el.

Az 1900-as �vek elej�n m�s gyarmatokon is felvet�d�tt a nemzeti parkok l�trehoz�s�nak gondolata. A gyarmati rendszer felboml�sa ut�n rohamosan n�tt a vadrezerv�tumok sz�ma, b�r nem csup�n az �llatok v�delme �rdek�ben, hanem az�rt is, mert a korm�nyok felismert�k a turizmusban rejl� lehet�s�geket, illetve azt, hogy a szab�lyozott vad�szat seg�ts�g�vel az eddigiekn�l j�val nagyobb bev�telekre lehet szert tenni. De a d�l-afrikai Kruger Nemzeti Park vezet� szerepe megmaradt, �s noha hatalmasabb vadasparkok j�ttek l�tre Tanz�ni�ban, Keny�ban, fel�p�t�s�ben, szervezetts�g�ben a Kruger tov�bbra is p�lda�rt�k�.

Sokan megk�rdezt�k m�r t�lem, hol �ln�k a legsz�vesebben. Azt hiszem, Magyarorsz�gnak igaz�b�l nincs p�rja, ha m�gis k�lf�ldi orsz�got kell v�lasztanom, D�l-Afrika, Thaif�ld vagy Braz�lia j�het sz�ba. D�l-Afrik�ban kiv�l� az �ghajlat, nincs rekken� h�s�g, m�gis melegebb van, mint n�lunk, a h�m�rs�klet ide�lis. Vannak gy�ny�r�, �de z�ld hegyek, kellemes tengerpart, ny�zsg� v�rosok bev�s�rl�k�zpontokkal, sz�rakoztat�negyeddel. K�l�n oszt�lyok foglalkoznak az �llatokkal, figyelik szaporod�sukat, viselked�s�ket. Az elef�ntgazd�lkod�si oszt�ly p�ld�ul kisz�m�tja, mennyi orm�nyost k�pes ell�tni a rendelkez�s�kre �ll� ter�let, �s ha t�lszaporodnak, akkor megpr�b�lj�k eladni vagy elaj�nd�kozni �ket. A szapora n�st�nyek miatt mostan�ban m�r vad�szati enged�lyeket is kiadnak, nemr�g 200 �llatot le kellett l�ni, mert t�ls�gosan sok n�v�nyt puszt�tottak, �s sz�k�lt a t�bbiek �lettere. Egy�bk�nt b�rmily meglep�, teljesen vadon D�l-Afrik�ban m�r csak egyetlen elef�nt �l, egy erd�ben, a h�res erdei elef�ntok utols� p�ld�nya. De a Krugerben is szabadnak �rzi mag�t minden n�v�nyev� �s ragadoz�, hiszen t�bb t�zezer n�gyzetkilom�ter �ll a rendelkez�s�kre. A turist�k vadreg�nyes kalyib�kban t�lthetik az est�ket, de a kunyh�k l�gkondicion�ltak, minib�rral, �s sz�nes t�v�vel felszereltek. Kora hajnalban �s d�lut�n vannak a vadlesek, amikor a luxusterepj�r�kban �ld�g�l� k�lf�ldiek b�k�sen figyelhetik, mik�nt ejti el a vill�mgyors gep�rd a gazell�t. Afrika egyik leg�regebb rezerv�tuma, a Hluhluwe imm�r 105 �ves, a Zuluf�ld �szaki r�sz�n fekszik, 280 km-re Durbant�l. Megtal�lhat� itt az �t nagy vad mellett a zsir�f, gn�, vadkutya, zebra, rengeteg antilopf�le �s k�zel 350 fajta mad�r. A 96 000 hekt�ron, gy�ny�r� hegyvid�ki k�rnyezetben tal�lhat� park kit�n� �th�l�zattal rendelkezik. A kir�ly asszonyt v�laszt A D�l-Afrika k�zvetlen szomsz�ds�g�ban fekv� kir�lys�gban, Szv�zif�ld�n t�rv�ny biztos�tja az uralkod� �s az arisztokr�cia asszonyv�laszt�si jog�t. A birodalom �sszes l�nya minden �vben egyszer felvonul a legf�bb hatalmass�gok el�tt, akik kiv�lasztj�k a nekik legjobban tetsz� hajadonokat. Mindez egy hatalmas �nneps�g keret�ben zajlik, amikor is szinte egym�st taposs�k a fiatal l�nyok, hogy min�l el�bb a kir�ly �s a hercegek sz�ne el� j�rulhassanak. E�sz�r az uralkod� v�laszt mag�nak asszonyt. �fels�ge azt is eld�ntheti, hogy csak egy �jszak�t szeretne, vagy feles�gnek is j� lesz a h�lgy. A szerencs�s le�nyz�t megsz�l�tani sem kell, el�g, ha a kir�ly lerakja el�je a pajzs�t, �s m�r mindenki tudja, hogy hamarosan mi k�vetkezik. Az uralkod�t k�vet�en az arisztokr�cia tagjai v�lasztanak asszonyt a felvonul�k k�z�l. Egy l�nynak �ri�si dics�s�g ak�r egyetlen �jszak�t is valamelyik nagy�rral vagy a kir�llyal t�lteni. Ha ezt k�vet�en visszaker�l a faluj�ba, minden f�rfi �t akarja majd megkaparintani, �s nagy tisztelet �vezi ezut�n. Szv�zif�ld jelenlegi uralkod�ja, III. Mswati harminc �v k�r�li fiatalember, �gyhogy a birodalom �sszes hajadonja r�la �lmodik. Apj�nak, II. Mswatinak 126 feles�ge volt. Ez persze nem azt jelenti, hogy ennyi �vig �lt, hanem azt, hogy a nagy n�pi �sszt�ncon k�v�l is v�lasztott mag�nak asszonyt, amikor �gy hozta kedve. A szv�zik rokonai, a shot�k �s a zuluk vezet�inek m�r nincsenek ilyen kiv�lts�gai, �k teh�n�rt, l��rt, kecsk��rt �s m�szaki cikkek�rt veszik a feles�get. �ltal�ban a foly�parton �s a falu sz�l�n �llnak lesben, itt szemelik ki a leend� ar�t. Dolgukat megk�nny�ti, hogy h�zass�g el�tt a sz�z l�nyok nem takarj�k el a kebl�ket. Ha megvan a kiv�lasztott, m�r csak az apj�val kell megegyezni az �rban, amely r�gen 11 teh�n volt, manaps�g lehet egy j� mobiltelefon is. Otthon tr�gy�b�l D�l-Afrika k�zep�n egy m�sik auton�m orsz�g is tal�lhat�. Ez Leshoto, amely �llamform�j�ban is k�l�nb�zik: kir�lys�g. A csokol�d�nak elk�peszt� m�don tudnak �r�lni a leshot�i p�sztorok. Sz�v�k szerint biztosan egy eur�pai �dess�ggy�rban dolgozn�nak, de h�t �gy hozta a sors, hogy lovakat �s tehenet �riznek az afrikai orsz�gban. A kicsiny kir�lys�g lak�inak t�bbs�ge ezzel keresi a kenyer�t, �s a mai napig cserekereskedelmet folytatnak. Sajtot adnak poszt��rt, cip�t vesznek t�r��rt. A h�zukat teh�ntr�gy�b�l �p�tik. Amikor ez megsz�rad, olyan kem�ny, mint a beton. A padl� szint�n d�ng�lt tr�gy�b�l k�sz�l. M�g a s�t�shez-f�z�shez is elengedhetetlen a teh�n�r�l�k, ezzel t�zelnek, mivel kev�s a k�rny�ken a fa. Eg�sz Leshoto tulajdonk�ppen egy t�bb ezer m�ter magasan elter�l� hatalmas fenns�k, �ri�si legel�, ahol mindig f�j a sz�l, �s szinte harapni lehet a leveg�t. A p�sztoroknak alaposan fel kell �lt�zni�k, hiszen hajnalt�l napestig �rzik az �llatokat, �s m�g arra is �gyelni�k kell, hogy a j�llakott tehenek b�lm�k�d�se rendben legyen, k�l�nben le�ll otthon az �p�tkez�s. A tr�gy�t �sszegy�jtik, majd az asszonyok foltozz�k bel�le a h�zat, s�tik rajta a kenyeret. A leshot�iak im�dnak aj�nd�kot kapni. A turist�kban legink�bb azt szeretik, hogy csokol�d�t �s cigarett�t hoznak. A p�nzt kev�sb� �rt�kelik, hiszen nem tudnak igaz�n mit kezdeni vele. Annyi l�togat� m�g nem �rkezik ide, hogy ez kiz�kkentse �ket a mindennapokb�l. Este a t�z f�ny�n�l besz�lgetnek, falatoznak, villany nincs. A h�zaknak �ltal�ban csak egy ny�l�sa van, �gy nem j�n be a hideg, igaz, a f�ny sem. A feles�get �ltal�ban v�s�rolj�k, lovat vagy tehenet adnak �rte. A mennyegz�t k�vet�en �sszek�lt�zik a csal�d, az asszony neveli a gyerekeket, f�z, figyel a h�ztart�sra, �s � j�r le a patakhoz is friss v�z�rt. A f�rj p�sztorkodik, �s ez nagyj�b�l az �sszes elfoglalts�g�t jelenti. Persze mint a legt�bb afrikai orsz�gban, a f�v�ros �s k�rny�ke itt is m�s k�pet mutat. Vannak sz�llod�k, rept�r, �lelmiszer-feldolgoz� �zem, s�t, kaszin�t is nyitottak. A vend�geket mindenhol kedvesen fogadj�k, ha szeretn�nk, a feles�g�ket is k�lcs�nadj�k. Persze ez m�r nagyon sok csokol�d�ba ker�l.