Mint a rómaiak! 1

Huszonhét évszázad: birodalmak születtek, emelkedtek a magasba, majd a semmibe vesztek. Róma a történelem egyik legcsodálatosabb tanúja.

Behunyom a szemem: Trajanus piacának egzotikus fűszerektől illatozó boltjaiban válogatok, megpihenek egy márvánnyal burkolt thermában, miközben görög rabszolgák lantmuzsikáját hallgatom. Kinyitom a szemem: előttem a turistáktól nyüzsgő, kávéházakkal szegélyezett tér, a Piazza Navona.

Aki madártávlatból pillant a történelmi emlékekre, csak élettelen köveket lát. Ahhoz, hogy igazán élvezni tudja az ember, közelebb kell lépnie, és a képzeletére bíznia magát. Ha így ismerkedik a várossal, olyan lesz, mint egy időutazás.

Horatiust zavarta a zaj

Róma hét halomra épült, és kétszáz év alatt, az ie. 510-ben megalakult köztársaság, a Res Publica idején igazi nagyvárossá nőtt. 426 domus, a patríciusok otthona és 1386 bérház épült. Ez utóbbiak a plebs, a közrendűek lakóhelye volt, nem egyszer 6-8 emelettel... A zsúfoltság olyan nagyra nőtt, hogy a háztömbök közti sikátorokban jó ha két öszvér elfért egymás mellett.

I.e. 390-ben a gallok kifosztották Rómát, és szinte mindent leromboltak. A polgárok azonban újra felépítették a várost, később fallal vették körül. Augustus idején Róma megerősödött, 3 amfiteátrum, 11 fórum, 31 színház, 2 hatalmas cirkusz, 11 nagy fürdő, 290 áruház, 28 könyvtár, 423 templom és 36 diadalív épült. "Téglából épült várost örököltünk, és márványból építettet hagyunk az utódainkra." - mondta a több, mint negyven évig uralkodó császár. Igaz, a nagyvárosi lét már akkoriban is stresszel járt, a több mint egymillió lakosú városban Horatius szerint "a tengernyi lárma miatt sem alkotni, sem dolgozni, sem aludni nem lehet."

64-ben tűzvész pusztított, és Néró építtette újjá Rómát. Fényes császári palotát is emeltetett, a Domus Aureát, vagyis az Aranypalotát. Róma ekkor érkezett nagyságának csúcsára, de már sejteni lehetett a válságot is. Katonacsászárok félévszázados uralkodását követően 312-ben Costantinus császár riválisával, Maxentiusszal küzdött meg a hatalomért. Costantinus a harctéren, a lenyugvó nap sugarainak a fényében egy ragyogó keresztet látott az égen, e felirattal: "E jelben győzni fogsz." A seregek összecsaptak, a csata Constantinus győzelmével végződött. A császár ezután a kereszténységet törvényes vallássá nyilvánította, és Rómában fölépültek az első bazilikák.

Gazos, szegény kis falu

330-ban Kostantin Byzantiumba (Konstantinápolyba) helyezte át a birodalom székhelyét. A gazdagok, a művészek és kézművesek Keletre települtek, és megkezdődött Róma pusztulása. A pénz fokozatosan eltűnt, a társadalom naturális gazdálkodásra rendezkedett be. Az emberek megélhetés nélkül maradtak, járványok pusztítottak, tömegek vándoroltak el. Barbárok törtek a városra, az elhagyott házakat, középületeket senki sem gondozta. A bérházak romba dőltek, a márványpaloták közt bokrok, fák, vadvirágok burjánoztak. A 10. századra Róma már csak egy iszapos, gazos szegényes település volt, alig nagyobb egy falunál. Miután 1308-ban a pápai székhelyt Avignonba tették át, a hajdani Róma már csak négy kis falu, összesen 17 ezer lakossal.

XI. Gergely pápa 1377-es visszatérésével azonban új korszak kezdődött. Róma alig két évszázad alatt a keresztény világ tündöklő központjává vált.

Mint a rómaiak! 2

Huszonhét évszázad: birodalmak születtek, emelkedtek a magasba, majd a semmibe vesztek. Róma a történelem egyik legcsodálatosabb tanúja.

A Colosseum dacol az idővel

A szállóige szerint "Amíg a Colosseum áll, állni fog Róma, ha elpusztul, elpusztul Róma és a világ is." Nos, bár mindent elkövettek az elmúlt századokban, hogy tönkretegyék ezt a csodálatos építményt - középkori várak, paloták egész sora épült a köveiből - az amfiteátrum áll, és dacol az idővel. A "nép hasznára" szolgáló körszínház Néró császár gigantikus aranyozott szobráról, a Colossusról kapta nevét. I.u. 72-ben kezdték építeni, tíz évig folytak a munkálatok több mint 20 ezer rabszolgával. 50-70 ezer nézőt fogadhatott be, felső részén az asszonyok fedett galériája volt, alatta a köznép, lejjebb a polgárok, az alsóban patríciusok és lovagok ültek.

Az arénában gladiátori viadalokat, állatküzdelmeket és látványos színielőadásokat tartottak. Ezért a padló alá különböző trükk-gépeket és kellékeket is beépítettek, s valószínűleg itt voltak az állatketrecek is. Lenyűgöző látvány az amfiteátrum rejtett fényekkel kivilágított árkádsora.

Rómában járva egy ország határát is átlépi az ember, ha Vatikánvárosba, a katolikus világ központjába látogat. Lakóinak száma kevesebb, mint ezer, de van saját postahivatala, bankja, pénze, igazságszolgáltatása, rádióállomása és napilapja is. Az alig fél négyzetkilométeres állam falait svájci gárdisták védik, akik ma is azt a kék-skarlátvörös-narancssárga egyenruhát viselik, amit még Michelangelo tervezett. A Szent Péter-bazilika melletti pápai palotákban van a pápa magánlakosztálya, a Sixtusi-kápolna, és itt kaptak helyet a Vatikáni Múzeum részlegei is.

A világ legnagyobb temploma

Zarándokok ezrei vándorolnak el naponta, hogy láthassák a Szent Péter-bazilikát. Nem véletlenül... Az első Szent-Péter bazilikát 324-ben emelték az apostol sírja fölött álló kápolna fölé. Ennek falai a középkor vége felé már roskadozni kezdtek, így végül 1506-ban II. Gyula pápa akaratának köszönhetően megkezdődött a gigantikus új építkezés. De az alapoknál tovább 40 év alatt sem jutottak.

III. Pál pápa 1547-ben bízta meg az idős, akkor már 72 éves Michelangelót az építkezés folytatásával. A mester előbb vonakodott, majd elragadta a feladat nagyszerűsége, és olyan kupolát álmodott az épületnek, amely azóta is egyedülálló a világon. Michelangelo nem érte meg a bazilika fölszentelését, amelyre végül 1626-ban került sor.

A székesegyház a világ legnagyobb temploma, kétszer akkora, mint a londoni Szent Pál székesegyház, kupolájának átmérője 42 méter (mint a Pantheoné), magassága 136 méter. Megrendítő élmény a bejárattól jobbra található Pieta, Michelangelo gyönyörű alkotása, amit a Mester alig 25 évesen faragott. 1974 óta, amikor egy vallási fanatikus kalapáccsal esett neki a műnek, védőüveg borítja. A kupola alatt, épp Szent Péter sírja fölött magasodik a Bernini által készített oltárbaldachin, ahol csak a pápa celebrálhat misét.



















Kipipálni nem szabad

Hívőt és nem hívőt egyaránt magával ragad a hely szelleme, ha belép a Sixtusi-kápolnába. A kápolna mennyezetfreskóit Michelangelo festette 1508 és 1512 közt, egy speciálisan erre a célra épített állványról. A központi mezőkben a Teremtés és a Bűnbeesés képei, és bibliai jelenetek láthatók.

Természetesen Róma nem csak a művészetek és az antik emlékek világa. Lüktető, modern város is, gyönyörű terekkel, pálmafás parkokkal, elegáns üzletekkel és hangulatos éttermekkel.

"Rómában élj úgy, mint a rómaiak!" szól a régi mondás - és érdemes megfogadni a tanácsot. Inkább lássunk kevesebbet, de hagyjunk magunknak időt a rácsodálkozásra, békés üldögélésre, egy kis édes semmittevésre. Rómát nem szabad "letudni", kipipálni két-három nap alatt. Ide vissza kell térni, újra és újra. Minden alkalommal tartogat valamit a számunkra.