Mint a r�maiak! 1

Huszonh�t �vsz�zad: birodalmak sz�lettek, emelkedtek a magasba, majd a semmibe vesztek. R�ma a t�rt�nelem egyik legcsod�latosabb tan�ja.

Behunyom a szemem: Trajanus piac�nak egzotikus f�szerekt�l illatoz� boltjaiban v�logatok, megpihenek egy m�rv�nnyal burkolt therm�ban, mik�zben g�r�g rabszolg�k lantmuzsik�j�t hallgatom. Kinyitom a szemem: el�ttem a turist�kt�l ny�zsg�, k�v�h�zakkal szeg�lyezett t�r, a Piazza Navona.

Aki mad�rt�vlatb�l pillant a t�rt�nelmi eml�kekre, csak �lettelen k�veket l�t. Ahhoz, hogy igaz�n �lvezni tudja az ember, k�zelebb kell l�pnie, �s a k�pzelet�re b�znia mag�t. Ha �gy ismerkedik a v�rossal, olyan lesz, mint egy id�utaz�s.

Horatiust zavarta a zaj

R�ma h�t halomra �p�lt, �s k�tsz�z �v alatt, az ie. 510-ben megalakult k�zt�rsas�g, a Res Publica idej�n igazi nagyv�ross� n�tt. 426 domus, a patr�ciusok otthona �s 1386 b�rh�z �p�lt. Ez ut�bbiak a plebs, a k�zrend�ek lak�helye volt, nem egyszer 6-8 emelettel... A zs�folts�g olyan nagyra n�tt, hogy a h�zt�mb�k k�zti sik�torokban j� ha k�t �szv�r elf�rt egym�s mellett.

I.e. 390-ben a gallok kifosztott�k R�m�t, �s szinte mindent leromboltak. A polg�rok azonban �jra fel�p�tett�k a v�rost, k�s�bb fallal vett�k k�r�l. Augustus idej�n R�ma meger�s�d�tt, 3 amfite�trum, 11 f�rum, 31 sz�nh�z, 2 hatalmas cirkusz, 11 nagy f�rd�, 290 �ruh�z, 28 k�nyvt�r, 423 templom �s 36 diadal�v �p�lt. "T�gl�b�l �p�lt v�rost �r�k�lt�nk, �s m�rv�nyb�l �p�tettet hagyunk az ut�dainkra." - mondta a t�bb, mint negyven �vig uralkod� cs�sz�r. Igaz, a nagyv�rosi l�t m�r akkoriban is stresszel j�rt, a t�bb mint egymilli� lakos� v�rosban Horatius szerint "a tengernyi l�rma miatt sem alkotni, sem dolgozni, sem aludni nem lehet."

64-ben t�zv�sz puszt�tott, �s N�r� �p�ttette �jj� R�m�t. F�nyes cs�sz�ri palot�t is emeltetett, a Domus Aure�t, vagyis az Aranypalot�t. R�ma ekkor �rkezett nagys�g�nak cs�cs�ra, de m�r sejteni lehetett a v�ls�got is. Katonacs�sz�rok f�l�vsz�zados uralkod�s�t k�vet�en 312-ben Costantinus cs�sz�r riv�lis�val, Maxentiusszal k�zd�tt meg a hatalom�rt. Costantinus a harct�ren, a lenyugv� nap sugarainak a f�ny�ben egy ragyog� keresztet l�tott az �gen, e felirattal: "E jelben gy�zni fogsz." A seregek �sszecsaptak, a csata Constantinus gy�zelm�vel v�gz�d�tt. A cs�sz�r ezut�n a kereszt�nys�get t�rv�nyes vall�ss� nyilv�n�totta, �s R�m�ban f�l�p�ltek az els� bazilik�k.

Gazos, szeg�ny kis falu

330-ban Kostantin Byzantiumba (Konstantin�polyba) helyezte �t a birodalom sz�khely�t. A gazdagok, a m�v�szek �s k�zm�vesek Keletre telep�ltek, �s megkezd�d�tt R�ma pusztul�sa. A p�nz fokozatosan elt�nt, a t�rsadalom natur�lis gazd�lkod�sra rendezkedett be. Az emberek meg�lhet�s n�lk�l maradtak, j�rv�nyok puszt�tottak, t�megek v�ndoroltak el. Barb�rok t�rtek a v�rosra, az elhagyott h�zakat, k�z�p�leteket senki sem gondozta. A b�rh�zak romba d�ltek, a m�rv�nypalot�k k�zt bokrok, f�k, vadvir�gok burj�noztak. A 10. sz�zadra R�ma m�r csak egy iszapos, gazos szeg�nyes telep�l�s volt, alig nagyobb egy falun�l. Miut�n 1308-ban a p�pai sz�khelyt Avignonba tett�k �t, a hajdani R�ma m�r csak n�gy kis falu, �sszesen 17 ezer lakossal.

XI. Gergely p�pa 1377-es visszat�r�s�vel azonban �j korszak kezd�d�tt. R�ma alig k�t �vsz�zad alatt a kereszt�ny vil�g t�nd�kl� k�zpontj�v� v�lt.

Mint a r�maiak! 2

Huszonh�t �vsz�zad: birodalmak sz�lettek, emelkedtek a magasba, majd a semmibe vesztek. R�ma a t�rt�nelem egyik legcsod�latosabb tan�ja.

A Colosseum dacol az id�vel

A sz�ll�ige szerint "Am�g a Colosseum �ll, �llni fog R�ma, ha elpusztul, elpusztul R�ma �s a vil�g is." Nos, b�r mindent elk�vettek az elm�lt sz�zadokban, hogy t�nkretegy�k ezt a csod�latos �p�tm�nyt - k�z�pkori v�rak, palot�k eg�sz sora �p�lt a k�veib�l - az amfite�trum �ll, �s dacol az id�vel. A "n�p haszn�ra" szolg�l� k�rsz�nh�z N�r� cs�sz�r gigantikus aranyozott szobr�r�l, a Colossusr�l kapta nev�t. I.u. 72-ben kezdt�k �p�teni, t�z �vig folytak a munk�latok t�bb mint 20 ezer rabszolg�val. 50-70 ezer n�z�t fogadhatott be, fels� r�sz�n az asszonyok fedett gal�ri�ja volt, alatta a k�zn�p, lejjebb a polg�rok, az als�ban patr�ciusok �s lovagok �ltek.

Az ar�n�ban gladi�tori viadalokat, �llatk�zdelmeket �s l�tv�nyos sz�niel�ad�sokat tartottak. Ez�rt a padl� al� k�l�nb�z� tr�kk-g�peket �s kell�keket is be�p�tettek, s val�sz�n�leg itt voltak az �llatketrecek is. Leny�g�z� l�tv�ny az amfite�trum rejtett f�nyekkel kivil�g�tott �rk�dsora.

R�m�ban j�rva egy orsz�g hat�r�t is �tl�pi az ember, ha Vatik�nv�rosba, a katolikus vil�g k�zpontj�ba l�togat. Lak�inak sz�ma kevesebb, mint ezer, de van saj�t postahivatala, bankja, p�nze, igazs�gszolg�ltat�sa, r�di��llom�sa �s napilapja is. Az alig f�l n�gyzetkilom�teres �llam falait sv�jci g�rdist�k v�dik, akik ma is azt a k�k-skarl�tv�r�s-narancss�rga egyenruh�t viselik, amit m�g Michelangelo tervezett. A Szent P�ter-bazilika melletti p�pai palot�kban van a p�pa mag�nlakoszt�lya, a Sixtusi-k�polna, �s itt kaptak helyet a Vatik�ni M�zeum r�szlegei is.

A vil�g legnagyobb temploma

Zar�ndokok ezrei v�ndorolnak el naponta, hogy l�thass�k a Szent P�ter-bazilik�t. Nem v�letlen�l... Az els� Szent-P�ter bazilik�t 324-ben emelt�k az apostol s�rja f�l�tt �ll� k�polna f�l�. Ennek falai a k�z�pkor v�ge fel� m�r roskadozni kezdtek, �gy v�g�l 1506-ban II. Gyula p�pa akarat�nak k�sz�nhet�en megkezd�d�tt a gigantikus �j �p�tkez�s. De az alapokn�l tov�bb 40 �v alatt sem jutottak.

III. P�l p�pa 1547-ben b�zta meg az id�s, akkor m�r 72 �ves Michelangel�t az �p�tkez�s folytat�s�val. A mester el�bb vonakodott, majd elragadta a feladat nagyszer�s�ge, �s olyan kupol�t �lmodott az �p�letnek, amely az�ta is egyed�l�ll� a vil�gon. Michelangelo nem �rte meg a bazilika f�lszentel�s�t, amelyre v�g�l 1626-ban ker�lt sor.

A sz�kesegyh�z a vil�g legnagyobb temploma, k�tszer akkora, mint a londoni Szent P�l sz�kesegyh�z, kupol�j�nak �tm�r�je 42 m�ter (mint a Pantheon�), magass�ga 136 m�ter. Megrend�t� �lm�ny a bej�ratt�l jobbra tal�lhat� Pieta, Michelangelo gy�ny�r� alkot�sa, amit a Mester alig 25 �vesen faragott. 1974 �ta, amikor egy vall�si fanatikus kalap�ccsal esett neki a m�nek, v�d��veg bor�tja. A kupola alatt, �pp Szent P�ter s�rja f�l�tt magasodik a Bernini �ltal k�sz�tett olt�rbaldachin, ahol csak a p�pa celebr�lhat mis�t.



















Kipip�lni nem szabad

H�v�t �s nem h�v�t egyar�nt mag�val ragad a hely szelleme, ha bel�p a Sixtusi-k�poln�ba. A k�polna mennyezetfresk�it Michelangelo festette 1508 �s 1512 k�zt, egy speci�lisan erre a c�lra �p�tett �llv�nyr�l. A k�zponti mez�kben a Teremt�s �s a B�nbees�s k�pei, �s bibliai jelenetek l�that�k.

Term�szetesen R�ma nem csak a m�v�szetek �s az antik eml�kek vil�ga. L�ktet�, modern v�ros is, gy�ny�r� terekkel, p�lmaf�s parkokkal, eleg�ns �zletekkel �s hangulatos �ttermekkel.

"R�m�ban �lj �gy, mint a r�maiak!" sz�l a r�gi mond�s - �s �rdemes megfogadni a tan�csot. Ink�bb l�ssunk kevesebbet, de hagyjunk magunknak id�t a r�csod�lkoz�sra, b�k�s �ld�g�l�sre, egy kis �des semmittev�sre. R�m�t nem szabad "letudni", kipip�lni k�t-h�rom nap alatt. Ide vissza kell t�rni, �jra �s �jra. Minden alkalommal tartogat valamit a sz�munkra.