Baranyai barangol�sok

P�cs �s az orf�i tavak

Ha P�csnek volna foly�ja, a vil�g legszebb v�rosa lenne - �gy csak az egyik legszebb. Tavai viszont vannak. Ha nem is a v�rosban, onnan 16 kilom�terre, a Mecsek vonulata �s a Mecsek-Hegyh�t fest�i dombjai k�z�tt, az egykori Orf�-patak v�lgy�ben.


A Mecsek tetej�n �p�lt t�v�torony mellett a mediterr�n d�li nagyv�ros m�g j� n�h�ny egyenrang� szimb�lummal is rendelkezik. Mindenekel�tt a meredek Sz�chenyi t�ren, a v�ros k�zpontj�ban emelked� dzs�mival, amit a 16. sz�zadban �p�ttetett P�cs els� t�r�k pas�ja a k�z�pkori Szt. Bertalan pl�b�niatemplom hely�n, vagy a 11-12. sz�zadban �p�lt D�m t�ri bazilik�val, amelynek helyre�ll�t�s�t a 19. sz�zadban Pollack Mih�ly v�gezte.

A k�z�pkorban "Quinque Ecclesiae" n�ven, vagyis az "�t templomk�nt" emlegetett telep�l�sen alap�totta az els� magyar egyetemet 1367-ben Nagy Lajos kir�ly. A p�csi renesz�nsz kult�ra kora pedig a nagy k�lt�, Jannus Pannonius tev�kenys�ge nyom�n k�sz�nt�tt be. P�cs ma is vir�gz� iskolav�ros: egyetemein-f�iskol�in b�lcs�sz-jogi-k�zgazdas�gi-orvosi-m�rn�ki �s m�s egy�b karokkal �s szakokkal, tucatnyi k�z�piskol�j�r�l nem is besz�lve.


E sorok �r�ja, aki a hetvenes �vek k�zep�n-v�g�n egyetemistak�nt maga is ideiglenes p�csi lakosnak min�s�lt (val�di, vagyis "t�ke" p�csi titulusra csak az tarthat sz�mot, aki csal�df�j�t t�bb gener�ci�ra visszamen�leg a Mecsekalj�ra tudja visszavezetni) ma m�r hi�ba keresi azokat a helyeket: a Hal�sztany�t, a szerb �telk�l�nlegess�geir�l h�res Mil�nt, a kir�gott alb�rl�knek �jszakai mened�khely�l szolg�l� Tavasz pressz�t vagy az Olimpia b�rt, amelyek akkori �let�nek arkhim�d�szi pontjai voltak. Az a vil�g elm�lt - �m van helyette egy nem kev�sb� izgalmas �s alighanem sokkal sz�nesebb (ami a sz�p�l� belv�rosi �p�leteket, fel�j�tott �s megnyitott bels� udvarokat-�tj�r�kat, no meg a sz�rakoz�si-kultur�lis lehet�s�geket egyar�nt illeti). A m�lt a Mecsekalj�n egy�tt l�legzik a jelennel. Az �si P�cs - a Csontv�ry-, a Vasarely-, az Amerigo Tot-, a Scha�r Erzs�bet- �s a Martyn Ferenc-gy�jtem�nnyel - a modern k�pm�v�szet hazai Mekk�ja. Ny�ri sz�nh�zi fesztiv�lja m�r nemzetk�zileg is jegyzett.

A pazar fekv�s� v�ros - a Mecsekr�l, a Tetty�r�l, a Havi-hegy vak�t� m�szk�szikl�ir�l gy�ny�r� kil�t�s ny�lik a v�lgyben elter�l� majd 160 ezer lakos� telep�l�sre - leg�jabb b�szkes�ge a D�m t�r �s a Szent Istv�n t�r alatt h�z�d�, 4. sz�zadi Sopianae �kereszt�ny temet�, amelyet 2000-ben felvettek az Unesco vil�g�r�ks�g-list�j�ra.


Az 1960-as �vekben a patakot felduzzasztva h�rom nagym�ret� mesters�ges tavat hoztak itt l�tre, a legnagyobbat P�csi-t�nak keresztelt�k el. Orf� term�szeti �rt�kei k�z� tartozik a S�rk�ny-k�t nev� id�szakos karsztforr�s, a S�rk�nyszakad�k �s a V�zf�forr�s barlangja, amely a Mecsek egyik legb�v�z�bb karsztforr�sa. Orf� a Nyugat-Mecsek legjelent�sebb idegenforgalmi k�zpontja, ahol f�l tucat strand mellett az orsz�g legszebb panor�m�j�t ny�jt� kempingje v�rja a turist�kat.

Kult�r-ny�r
P�csi Orsz�gos Sz�nh�zi Tal�lkoz� (j�nius 5-14.)
P�csi Szabadt�ri J�t�kok (j�nius-j�lius)
Zenei Fesztiv�l (j�nius 14-19.)
P�csi M�v�szeti �s Gasztron�miai Hetek (j�nius 14-26.)
XIV. P�csi Folknapok�Nemzetk�zi N�pzenei Fesztiv�l (j�nius 27-29.)
Mediterr�n Hangulatok Fesztiv�lja (augusztus 18-20.)