Utazás a Maldív-szigetekre 1

Minden erejét összeszedve rohant az a maldív takarító, akit egy igencsak izmos honfitársunk kergetett hajnali fél ötkor meztelenül a szigeten. Félreértésből ment be kopogás nélkül a magyar házaspár szobájába, s a férj tolvajt kiáltva nyomban a maldív üldözésére indult. Sun Island a nagyobb szigetek közé tartozik, ezernégyszáz méter hosszú, így a takarítónak volt esélye...















Sun Island lényegében egy ötcsillagos szálloda, öt étteremmel, bárral, tenisz- és golfpályával, igaz, ez utóbbi inkább homokos, mint füves. A turisták kis bungalókban laknak, ezekben a légkondicionáló mellett ventilátor is van, és olyan színes tévé, hogy a hozzá való billentyűzet segítségével akár a szálloda számítógépével is lehet sakkozni.

A minibár és a széf természetes szolgáltatás, az viszont már igencsak egyedi, hogy a terasztól hat méterre repülőhalak lubickolnak a sekély vízben. Itt muszáj búvárkodni...














Elég, ha veszünk egy szemüveget és egy kis pipát, majd beletérdelünk a vízbe valamelyik korallnál. Színes halak ezreit látjuk, van zebracsíkos, sárga-kék szárnyú, átlátszó, pöttyös, mintha valami mesevilágból jönnének elő. A legismertebb színes halakról posztert is készítettek, ezt a shopban meg lehet vásárolni.

A kínai étteremnél tanyáznak a kis cápák. Harminc-ötven centisek, félénkek, de akár a víz fölötti mólóról is megcsodálhatjuk őket. Kora este megjönnek a ráják is. Bármilyen furcsán hangzik, a gyerekek is nyugodtan fürödhetnek itt, ezek az állatok annyi élelmet találnak maguknak az óceánban, hogy emberre egyáltalán nem veszélyesek.

A városban...

A Maldív-szigeteken a fővárost kivéve autóút nincs, az emberek hófehér homokon, vagyis millió apró korallállatkán sétálgatva közlekednek. És persze elengedhetetlen a csónak, ha egy turista jól akarja érezni magát, mindenképpen bérelnie kell valamilyen vízi járművet. Egy-egy átlagos szigeten ugyanis legfeljebb néhány faház van, ezek és a kiszolgáló létesítmények jelentik a szállodát.

A vendégek ellátása magas színvonalú és drága, ezzel együtt az igazi élményt az jelenti, ha atollról atollra utazunk, és megnézzük a bevásárlószigetet, ahol remek üzletek várják a vásárlókat, a futballpályaszigetet (imádják a magyar edzőket), ahol a labdaszedők néha csónakkal hozzák vissza a bőrt, vagy az iskolaszigetet, ahol elsőként a mangófáról tanulhatnak a kicsik.














Szűz lány a démonnak

A Maldív-szigeteken a legenda szerint egy Dzsini nevű démon uralkodott. Minden évben egy szűz lányt áldoztak fel neki. A kiválasztott leányzót egyszerűen kitették Dzsini szigetén, és sorsára hagyták. Hogy mi lett azután a hölggyel, arról nem szól a fáma. Viszont minden krónika megemlíti azt a csodás tettet, amikor egy arab utazó a Korán felolvasásával elűzte a gonosz démont.

Egy idő után Dzsini nem bírta tovább, és örökre elköltözött, a Maldív-szigetek lakói pedig muszlimok lettek. A vallás áthatja a Maldív-szigetek lakóinak életét, de ebből a turisták vajmi keveset éreznek. Az egyre jobban fellendülő maldív-szigeteki turizmus ugyanis a vendégeket elszigeteli a helybeliektől, természetesen a kiszolgálószemélyzetet kivéve.

Az itt lakók, a szingalézek, az indiaiak és "Sandokan leszármazottai", a malájok, ritkán betegek, persze az orvosi ellátás technikáját ismerve érthető is, hogy inkább otthon kúrálják magukat.

Kocsi helyett bicikli

Az egyre csökkenő területű ország a lakatlan zátonyokkal együtt 2000 apró szigetből áll, melyek területeinek összege összesen 298 négyzetkilométer.
Egyik sziget felszíne sem haladja meg a háromméteres tengerszint feletti magasságot, és egyiknek sem több nyolc kilométernél az átmérője. Az ország nemzeti jövedelmét a turizmus határozza meg.