Az Abaliget-barlang
A Mecsekben rengeteg kellemes tratvonal vrja a szi kirndulsra indulkat, de ha mr arrafel jrunk, kr lenne kihagyni az Abaliget-barlangot.
Ez a csodlatos formj kkpzdmnyekben gazdag terlet a Mecsek-hegysg leghosszabban feltrt barlangja, becslt hossza majdnem msfl kilomter. A 97%-os pratartalm, llandan 10-13 Celsius fokos hmrsklet, gygyt levegj barlang krlbell az utols jgkorszak vge fel, mintegy 15 ezer vvel ezeltt kezdett kialakulni; formldsban nagy szerepe volt a Jakabhegy fell rkez vzfolysnak s az ltala szlltott hordalknak. Az 1768-ban felfedezett barlangot sokig Paplika nven ismertk. Eddig feltrt jratrendszere egy krlbell 500 mteres fgbl, s hrom, csak barlangszok eltt nyitott, nehezen jrhat mellkgbl ll.
A fg vezet ksretvel ltogathat, a nagyjbl fl rs sta sorn rengeteg klnlegessggel tallkozhatunk. A jrat teljes hosszban patak csrgedezik, hogy ez pp milyen mly, az a csapadk mennyisgtl fgg. A barlangban tbb, felszni kapcsolattal rendelkez vznyel is van, a tavaszi s nyri radsok idejn nem ritka, hogy percenknt 10 ezer liter vz mlik kifel. Az erzi ltal formlt, llandan alakul kszobrokon kvl gynyr cseppk-alakzatokat is tallni itt; csak fantzia krdse, hogy ki mit lt bele a formkba. Ahogy sok ms barlangban, itt is van egy fgg k, amely lltlag meginog, ha htlen asszony vagy frfi halad t alatta; az Orszgalma sima, gmbly alakja a tbbi cseppkvel ellenttben megrinthet; a legltvnyosabb rsz azonban ktsgtelenl a Nagyterem: a patakszint fltt 18 mterrel lv risi trben felfedezhetjk tbbek kzt Hfehrkt s a ht trpt, meg egy plmaft is.
A barlangnak az llatvilga is igen gazdag, itt l egy ritka vakrk-fajta is. Szabad szemmel persze az egysejtek s a klnbz frgek nem lthatak, de fejnk felett lg denevrekkel szinte biztosan tallkozhatunk, s elfordulhat, hogy nhny pkot, halat vagy ktltt is felfedeznk. Az Abaliget-barlang ltogatsa utn a krnyk tansvnyn is rdemes vgigstlnia annak, aki kvncsi a mecseki lvilgra, illetve Denevr-mzeum is vrja az rdekldket. |
AJÁNLOM AZ OLDALT
