Nincs m�g egy ilyen hely! 1

Nem �ll�tom, hogy Sydneyben soha nem dud�lnak r�d, ha kicsit lassabban hajtasz, nem k�romkodnak �s nem n�znek cs�ny�n id�nk�nt - de m�gis, a der� �s a lazas�g szinte tapinthat� a v�rosban. Igaz, nagy helyzeti el�ny, hogy itt szinte mindig langyos az id�.


Ny�ron az�rt tud igaz�n meleg is lenni - 1931-ben egyszer t�bb mint 43 fokot m�rtek - a fagy viszont ritka, mint a feh�r holl�, vagy ink�bb papag�j - a b�k�s hangulat azonban m�gsem csak a kl�m�nak k�sz�nhet�.

Hossz� l�b�, karcs� n�k

Amikor m�sf�l napi, am�gy nagyon kellemes rep�l�s ut�n meg�rkezve, kiss� elcsig�zva �s k�v�lyogva v�rosn�z�sre indultunk, a cityben l�pten nyomon sortban �s fitnesz dresszben dzsoggingol� f�rfiakba �s n�kbe botlottunk. A napt�ri �sz ellen�re legal�bb harminc fokos melegben, eb�did�ben, ev�s helyett futk�roznak, bokszolnak, ugr�lnak az emberek. �s nemcsak a fiatalok! Ez nyilv�nval�an j�t tesz az idegeiknek, az alakjukr�l nem is besz�lve. Ennyi sz�p embert egy rak�son m�g sohasem l�ttam!

K�l�n�sen a n�k csinosak, v�r�ses sz�k�k, hossz� a l�buk �s karcs� a derekuk - �js�g�r� koll�g�ink, persze az er�sebb nemhez tartoz�k, nem gy�zt�k kapkodni a fej�ket. Mondj�k, a g�nek kevered�se j�t tesz a sz�ps�gnek - itt azt�n volt mib�l �sszekeveredni! T�bb mint k�tsz�z nemzetis�g fiai-l�nyai �lnek �j D�l-Walesben, h�sz nyelvet besz�lnek, a legt�bben angolul, k�naiul �s arabul.

Az �j sz�razf�ld

B�r Szent �goston hittud�s kateg�rikusan kijelentette, hogy a d�li f�ltek�n nincs sz�razf�ld, sokan v�lt�k �gy, m�giscsak lennie kell. A XVII. sz�zadban holland haj�sok k�t�ttek ki el�sz�r egy Nyugat-Ausztr�li�t�l nem messze es� sziget partjain�l, de nem tetszett nekik, amit l�ttak, ez�rt azonnal tov�bb�lltak.

Az �slakosok, akik m�r vagy 60 ezer �ve telepedtek le e f�ldr�szen, �gy m�g egy darabig h�bor�tatlanul �lhettek. Alaposan megv�ltozott a helyzet, amikor 1768-ban James Cook kapit�ny az Endeavour fed�lzet�n elindult Ausztr�lia felkutat�s�ra. Eleinte nem valami dics� szerepet sz�ntak az �j gyarmatnak: a szigetorsz�gi b�rt�n�k zs�folts�ga miatt b�ntet�telepeket akartak kialak�tani a t�voli f�ldr�szen.

H�sz �v m�lva meg is �rkezett az els� flotta, a mai Sydney Cove-ban k�t�ttek ki. Az els� telep�l�sen 750 el�t�lt, 210 tenger�sz, 40 asszony �s gyerek �lt - meglehet�sen �ns�ges k�r�lm�nyek k�z�tt, s�trakban. 1813-ban vezett�k be az els� p�nzeket, a "lyukas doll�rt" �s a "fityinget" - ami, mint tudjuk, fityinget sem �rt...

Eg�szen addig, m�g 1851-ben, �j-D�l-Walesben �s Victori�ban aranyat nem tal�ltak. Az eg�sz vil�gr�l �z�nl�ttek Ausztr�li�ba a szerencsevad�szok, a bev�ndorl�k el�rasztott�k az aranymez�ket. Az 1880-as �vekre Ausztr�lia vir�gz� orsz�gg� v�lt, Sydneyb�l pedig vil�gv�ros lett.

Vil�gv�ros sz�letett

Legr�gebbi negyed�ben, a Rocksban, ami egykor fegyenctelep volt, ma sz�mos m�zeum, gal�ria, sz�nh�z �s �tterem sz�rakoztatja a v�roslak�kat �s a turist�kat, a kev�s helyek egyike, ahol m�g �llnak XIX. sz�zadi �p�letek.

A Circular Quay, a rakpart, ahol egykor haj�k �rkez�s�t lest�k a v�rva v�rt �rucikkekkel, ma is az egyik legkedveltebb hely a v�rosban, a csillog�an tiszta s�t�ny a Harbour Bridge-t�l az Operah�zig vezet. Ez ut�bbi jellegzetes, h�feh�r kagyl�h�jaival a vil�g egyik legszebb �p�lete, Sydney jelk�pe.

Dr�ga volt, de meg�rte

Az opera �p�t�se egy addig szinte ismeretlen, 41 �ves d�n �p�t�sz, Jorn Utzon terve alapj�n 1959-ban kezd�d�tt, �s az el�ir�nyzott 4 �v helyett 14 esztend� alatt k�sz�lt el. Az 1965-ben megv�lasztott �j korm�ny sokallta a k�lts�geket �s egy�bk�nt is megk�rd�jelezte a terv egyes r�szeit, ez�rt Utzon hazautazott, �s soha t�bb� nem t�rt vissza Ausztr�li�ba.

A zseni�lis tervez� fia, aki szint�n �p�t�sz, k�pviseli most m�r �desapj�t, �s veszi �t a kit�ntet�seket, helyette. Sz� mi sz�, az ausztr�lok h�l�sak lehetnek ez�rt a csod�latos �p�tm�ny�rt, mert igaz, hogy nagyon sokba ker�lt (az eredeti 7 helyett 102 milli� ausztr�l doll�rra r�gtak a k�lts�gek), de k�ts�gtelen�l meg�rte. Az �p�le minden sark�b�l <>m�s l�tv�ny t�rul el�nk, egyszerre l�tni az eget, a csillog� mozaikokat, a k�l�n�s geometrikus form�kat, �s az �ri�si �vegfel�letek m�g�tt a kik�t�t, a tenger z�ldesk�k viz�t, a haj�kat.

Az Operah�z egy�bk�nt sokkal t�bb, mint opera: dr�mai sz�nh�z, koncertterem, gal�ri�k, st�di�k �s rendezv�nytermek otthona, �vente 1700 el�ad�st tartanak benne. Valamint itt van Sydney egyik legjobb �tterme, a Guillaume at Bennelong, ahonnan 360 fokos sz�gben csod�lhatjuk meg a kik�t�t, mik�zben az ausztr�l konyha minden �nyencs�g�t megk�stolhatjuk, n�mi franci�s �zzel f�szerezve. A helyhez �s a min�s�ghez m�lt� �rakon: �gy 100 doll�rt�l, fejenk�nt...

Vacsora ut�n a rakparton �ri�si a ny�zsg�s. S�trak alatt m�rik a v�r�sbort, minden�tt sz�l a zene, fiatal fi�k �s l�nyok besz�lgetnek, nevetnek, �lnek... Szemmel l�that�an el�g j�l. Kicsit mi is belek�stolunk a dolce vit�ba, kez�nkkel egy poh�r borral h�trad�l�nk a m�g langyos k�v�n, n�zz�k a holdat �s a csillagokat - valahogy m�sk�pp �llnak, mint otthon.

El�tt�nk a kivil�g�tott Operah�z, m�g�tt�nk a h�d �s a j�v�-men� haj�k - kicsit val�szer�tlen az eg�sz. De meg lehetne szokni. Sydney m�sik nagy nevezetess�ge a Harbour Bridge, ami nyolc �v alatt, 1932-re k�sz�lt el. Kor�bban az egyetlen �sszek�ttet�s a kik�t� d�li oldal�n l�v� v�rosk�zpont �s az �szaki lak�negyed k�zt a komp volt, vagy egy 20 kilom�teres �t, ami �t kisebb hidat szelt �t.

Nem �ll�tom, hogy Sydneyben soha nem dud�lnak r�d, ha kicsit lassabban hajtasz, nem k�romkodnak �s nem n�znek cs�ny�n id�nk�nt - de m�gis, a der� �s a lazas�g szinte tapinthat� a v�rosban. Igaz, nagy helyzeti el�ny, hogy itt szinte mindig langyos az id�. A h�d nem k�l�n�sebben sz�p, legal�bbis alulr�l, tal�n ez�rt is tal�lt�k ki az egyik legvonz�bb turistacsalogat� attrakci�t - a hidat meg lehet m�szni! H�rom �s f�l �ra alatt, speci�lis ruh�ban, l�tr�kon �s j�rd�kon, kiz�r�lag vezet�vel, persze. Tiszta id�ben fens�ges a panor�ma f�ntr�l, �s �ll�t�lag mindenki nagyon b�szke erre a teljes�tm�nyre. Csak t�z c�pa eszik embert Az akrilalag�tban halk zene sz�l, sosem l�tott l�nyek lebegnek karny�jt�snyira: egy c�pa a fejem f�l�tt, l�tom a testny�l�sait, a sz�j�t, a f�lelmetes, egym�sba kapaszkod�, f�r�szes fogait. Megcsod�lok egy legal�bb n�gy m�ter �tm�r�j� r�j�t, amint m�lt�s�gteljesen, lassan �tsuhan f�l�ttem. Pr�b�lok elkapni a g�pemmel egy furcsa form�j�, k�v�r k�k halat (olyan a feje, mint a Jumbo rep�l�g�pnek), k�zeledik, azt�n mindig el�szik, de el�tte r�m n�z, �s g�nyosan forgatja �ri�si szemeit. F�l m�teres, v�r�s-narancs sz�n� r�k tisztogatja hatalmas oll�it, mellette kikerics s�rga-lila-pink sz�n�, vil�g�t� halak cik�znak, n�melyiknek szab�lyos orm�nya van, m�soknak s�r�nye, mint egy oroszl�nnak - egyszer�en �r�let! A v�z alatti, l�thatatlan vil�g elk�peszt�en gazdag, legal�bbis, ha vigy�zunk r�. Errefel� nagyon is vigy�znak: Ausztr�lia k�rnyezetv�delmi t�rv�nyei rendk�v�l szigor�ak. Semmilyen �l� �llatot, n�v�nyt vagy �lelmiszert nem szabad bevinni az orsz�gba, m�g az aj�nd�kba vitt kalocsai piros paprik�t is agyon vizsg�lgatta az ellen�rn�, m�g v�g�l �tengedte. Laz�t�s, buli, tengerpart Sydney a pl�zsair�l is nevezetes. A legismertebb a v�rosk�zponthoz legk�zelebb es� Bondi Beach, ahol a h�res ausztr�l strandkult�r�t vehetj�k szem�gyre. Kisportolt test�, barn�ra s�lt fi�kat �s l�nyokat l�thatunk, h�nuk alatt sz�rfdeszk�val, �ttermeket, b�rokat �s butikokat, s persze a tengert, ami gy�ny�r�, de kisz�m�thatatlan. B�r az ausztr�l vizekben �l� 180 c�pa k�z�l csak 10 vesz�lyes az emberre, minden strandon m�k�dnek c�pafigyel� �s �letment� szolg�latok. �gy is el�fordul �vi egy-k�t baleset. A K�k Hegyeken t�l Sydney "h�zihegye" a mind�ssze k�t-h�rom �r�nyi aut�z�ssal el�rhet� K�k-Hegys�g. �tven k�r�li idegenvezet�nk, Harry �reg, legal�bb h�sz�ves kisbusz�val tessz�k meg az utat a nemzeti parkba. Amikor �thaladunk a 900 m�ter magasan fekv� Leur�n, egy kicsi, angolsz�sz st�lus� v�rosk�n, megtudjuk, ide az�rt zar�ndokolnak az ausztr�lok, hogy megn�zz�k maguknak a "gy�kereiket". Mivel el�g magasan van, �ghajlata a kontinent�lisra eml�keztet, �sszel, teh�t �gy m�rcius fel� megs�rgulnak �s lehullanak a levelek, el�fordul, hogy t�len m�g h� is esik. Az �t azut�n egyre f�ljebb visz, a K�k-Hegys�g turistak�zpontja, Katoomba fel�. A telep�l�s m�ig meg�rizte vid�kies, kicsit vadnyugati hangulat�t. Amikor kisz�llunk a buszb�l, meglep a h�v�s sz�l, �s leny�g�z az el�nk t�rul� l�tv�ny. El�tt�nk a halv�nyk�k k�df�tyolban (az eukaliptusz levelek olajos kip�rolg�s�b�l sz�rmazik) �sz� hegyek, hatalmas szakad�kok �s szikla�ri�sok. Amikor vissza�r�nk a v�rosba, nyomban bevetem magam a Vikt�ria kir�lyn�r�l elnevezett, XIX. sz�zadban �p�lt bev�s�rl�k�zpontba (Pierre Cardin szerint a legszebb a vil�gon) - hogy vegyek egy ausztr�l cip�t. K�t perccel hat el�tt vez�nysz�ra h�zz�k le a rol�t az �zletek, m�r csak egy kattint�sra maradt id�m. Kis�t�lok h�t a Darling kik�t�be, be�l�k egy �tterembe. A szemk�zti felh�karcol�k t�k�rabalakain m�g narancsv�r�s f�nyek j�tszanak, de az �g m�r m�ly k�k, az �b�l vize pedig eg�szen fekete. Kisebb-nagyobb jachtok simulnak a parthoz, rajtuk est�lyi ruh�s h�lgyek �s urak pomp�znak. A haj�k mellett hossz�, feh�r k�t�nyben pinc�rek szorgoskodnak, t�lakon ny�jtj�k f�l a vacsor�t. Dolce vita, ausztr�l m�dra. Nekem sincs okom panaszra. Megeszem a cip� �r�t, elkortyolok egy poh�r bort, meg�rom a k�peslapokat. Csipkedem magam, vajon nem �lmodom-e.