A G�za nevet visel� f�rfiak nagyon soksz�n�, t�bbir�ny� �rdekl�d�s�, sokszor nyughatatlan, vid�m f�rfiak. �let�kben szinte minden a kommunik�ci�r�l, az inform�ci�r�l, a kapcsolatokr�l �s az �ltaluk megteremthet� lehet�s�gekr�l sz�l.

A G�za f�rfin�v: r�gi magyar szem�lyn�v, t�bbek k�z�tt Szent Istv�n kir�ly apj�nak, G�za fejedelemnek a neve. T�r�k eredet� m�lt�s�gn�v, jelent�se: herceg(ecske).

A G�za nev� f�rfiak sz�m�ra fontos, hogy kifejezhess�k, �s elmondhass�k gondolataikat, �rz�seiket, ez�rt �gy tudunk vel�k a legnagyobb harm�ni�ban egy�tt �lni, ha mindig figyel�nk arra, amit mondani akarnak.

Ha v�lem�ny�k van valamir�l, azt sokszor nagyon ny�ltan �s kertel�s n�lk�l elmondj�k, de k�zben nem veszik �szre, hogy ny�lts�gukkal vagy �szintes�g�kkel m�sokat megb�nthatnak. Igen fejlett kritikai �rz�k�k van, a hib�kat m�sok viselked�s�ben, gondolat�ban, munk�j�ban azonnal kisz�rj�k. Term�szetesen ez onnan ered, hogy magukt�l is igen sokat v�rnak el, �s a vel�k egy k�rnyezetben �l�kt�l, a munkat�rsakt�l, beosztottakt�l is. Ez�rt igen neh�z lehet vel�k egy�tt dolgozni, vagy �lni, mert a hozz�juk kapcsol�d� embereknek gyakran lehet olyan �rz�s�k, hogy soha semmi nem el�g j� a G�za nevet visel� f�rfiaknak.

�lland�an mozg�sban vannak, szeretik a v�ltozatoss�got, �gy nem viseli meg �ket k�l�n�sen, ha egy �j helyzet �ll el�, hiszen kiv�l� alkalmazkod�si k�pess�geiknek k�sz�nhet�en k�pesek felvenni az �j helyzet �ltal k�n�lt ritmust, vagy feladatot. Ez�rt f� szempont lehet a G�za nevet visel� f�rfiak �let�ben a v�ltozatoss�g. Az alkalmazkod�si k�pess�g�k legt�bbsz�r abb�l is ad�dik, hogy k�pesek b�rmilyen szerepet elj�tszani az �letben, �s mindegyikkel tudnak �tmenetileg azonosulni. Ett�l sokszor kiismerhetetlenn� v�lhatnak.

Term�szetesen ez a fajta v�ltozatoss�g az �rzelmi �let�ket is jellemezheti. Gyakran t�nhetnek �rzelmileg labilisnak, ingerl�kenynek. Hangulatuk egyik pillanatr�l a m�sikra megv�ltozhat, ami �tragadhat a k�rnyezet�kre, ezzel term�szetesen megbor�tva az addig langyosnak, nyugodtan t�n� �ll�vizet. Szeretik, �s v�gynak az �rzelmek meg�l�s�re, megtapasztal�s�ra. Igaz�b�l az olyan helyzetekben �rzik j�l magukat, - vagy mondjuk �gy - csak abban a t�rt�n�sben tudnak r�sztvenni, amihez �rzelmileg is k�t�dnek.

Azok a p�ly�k, hivat�sok val�k a G�za nev� f�rfiak sz�mra, amelyek nem j�rnak helyhez k�t�tts�ggel, amelyekben benne van az �lland� v�ltoz�s lehet�s�ge, ahol sz�ks�g van a megszerzett inform�ci�k, tud�s, ismeret �tad�s�ra vagy �pp megszerz�s�re. Ez�rt minden olyan hivat�s is, amely az emberekkel kapcsolatos, amelyben �rzelmeket kell megmutatni, el�adni, megval�s�tani, form�ba �nteni (pl.: a m�v�szetek) megfelel� �nmegval�s�t�si forma lehet sz�mukra.

Tal�n az egyik legnagyobb probl�ma sz�mukra, hogy az �rzelmeiket �sszhangba tudj�k hozni a cselekedeteikkel, gondolataikkal, mert el�fordul, hogy nem mindig azt mondj�k, amit �reznek, �s nem �gy �reznek, mint ahogyan gondolkodnak.