A J� Pal�cok f�ldj�n

A Duna vonal�t k�vet� 2-es �s 2/a orsz�g�t V�c ut�n �szaknak fordul, elt�volodik a foly�t�l �s Pest megy�t elhagyva az �szak-Magyarorsz�gi r�gi� legnyugatibb megy�j�be, N�gr�dba �rkezik. Ak�r a nyugat-n�gr�di, B�rzs�ny k�zeli t�jon kalandozunk, ak�r �szakabbra az Ipoly-v�lgye �s a r�gi megyesz�khely, Balassagyarmat fel� ford�tjuk "szeker�nk r�dj�t" (vagy g�pkocsink korm�nykerek�t), mindenhol szembetal�lkozhatunk a m�lt eml�keivel. Azok sem j�rnak rosszul, akiket ink�bb a term�szeti �rt�kek, vagy �ppen a geol�giai k�l�nlegess�gek �rdekelnek. Egy biztos, b�rmerre is kanyarodjunk a "j� pal�cok" f�ldj�n, irodalmunk k�t �ri�s�nak: Miksz�th K�lm�nnak �s Mad�ch Imr�nek szelleme k�s�ri utunkat.

Miksz�thot nemcsak sz�let�se �s gyerekkora kapcsolta a Pal�cf�ldh�z, de indul� "hivatali karrierje" �s h�zass�ga is. Az �reged� �r� Horp�cson keresett mag�nak nyugalmat, �s am�g a fia �ltal tervezett h�za nem k�sz�lt el, a szomsz�dban, Szont�gh P�l k�ri�j�ban lakott. 1906-ban k�lt�z�tt �t a saj�tj�ba, de csup�n 4 �vig �lvezhette. Az �p�letben ma eml�km�zeum�t tal�ljuk, kertj�ben az �r� �s feles�ge, Mauks Ilona szobr�val. A falub�l Gyarmat fel� k�t jellegzetes, n�pviselet�r�l h�res pal�c telep�l�sen, Patakon �s Dejt�ron visz kereszt�l utunk. M�r messzir�l jelzi nek�nk az ir�nyt a dombon �ll� pataki katolikus templom. A Der�k-patakot �t�vel� barokk k�h�dhoz k�zeledve, egy kis k�polna t�nik fel, benne - a hidat �rz� - Nepomuki Szent J�nos szobr�val. N�h�ny kilom�ter megt�tele ut�n a dejt�ri f�utc�n minden l�tnival�t "begy�jthet�nk". El�sz�r a pl�b�niatemplom kedv��rt �lljunk meg, �s ne feledj�k el megcsod�lni a mellette �ll� Szent Fl�ri�n-eml�km�vet sem. Kicsit tov�bb a nemr�g felavatott t�jh�zban �zel�t�t kaphatunk a pal�cs�g "sz�rke", munk�s h�tk�znapjaib�l, de megismerhetj�k az asszonyok sz�nes viselet�t is.

A pal�c "f�v�rost", a "Legb�trabb v�ros" c�met m�lt�n visel� Balassagyarmatot a ma m�r hozz� tartoz� Ipolysz�gn�l �rj�k el. Ha a m�eml�kek ut�n ki�hezt�nk egy kis term�szetre, akkor hamarosan lekanyarodhatunk a v�dett Ny�rjes fel�. A v�rosban a l�tnival�k z�me a K�zt�rsas�g t�ren �s k�rny�k�n fogadja a l�togat�t. Itt �ll a r�gi megyeh�za, ahol Miksz�th is hivatalnokoskodott, mellette tal�lhat� a szint�n egykori hivatalnok, Mad�ch Imre szobra. A t�r egyik oldal�t bet�lt� �p�lett�mb m�g�tt a ma is haszn�latos b�rt�n k�l�nleges form�j� �p�lete l�tszik. Kicsit od�bb a katolikus templom s�rg�llik, m�g�tte pedig - kiss� t�volabb - a Szerb utc�ban �ll� kis szerb templom - ma gal�ria t�nik fel. A f�utca m�sik oldal�n ki�gaz� Kossuth utc�n les�t�lhatunk az evang�likus templomhoz. A K�zt�rsas�g t�rr�l ellenkez� ir�nyba indulva a Pal�c ligethez jutunk, ahol hosszabban is id�zhet�nk a Pal�c M�zeum ki�ll�t�sain �s megn�zhetj�k a parkban �ll� pal�c h�zat. Felfedez� utunkat folytassuk a v�rost�l d�lre es� ter�leten. Valamikor Sz�gy is megyek�zpont volt, igaz erre m�r csak kev�s eml�k eml�keztet. A Benicky csal�d k�ri�ja �s s�rk�poln�ja, valamint a Simonyi-kast�ly �s arbor�tumszer� parkja tan�skodik az egykori birtokosok �letvitel�r�l. Az egyszer�bb emberek �let�t a falum�zeumban lehet megismerni.

A falut elhagyva, n�h�ny kilom�ter megt�tele ut�n egy �tel�gaz�son juthatunk el Csesztv�re, ahol a Mad�ch-k�ri�ban berendezett m�zeumban eml�kezhet�nk az Ember trag�di�ja �r�j�ra. Mad�ch Imre szobr�t a k�ria parkj�ban �ll�tott�k fel, m�g a "nagy p�rtfog�", Arany J�nos eml�kt�bl�j�t az �p�let fal�n tal�ljuk. Az irodalmi �s n�prajzi t�r�t "Miksz�t�kn�l" fejezhetj�k be, Mohor�n. Az ap�s, Mauks M�ty�s k�ri�j�ban eml�kh�zat rendeztek be az �r�nak �s feles�g�nek, igaz, van itt b�bm�v�szeti ki�ll�t�s is. A h�z el�tt ma ott �ll Miksz�th kedves f�ja, egy �reg vadgesztenye. Az evang�likus templomban h�zasodtak �ssze Miksz�th�k - m�sodszor is. A faluban t�lt�tte gyermekkor�t a XX. sz�zad egyik neves m�v�sze, Tolnay Kl�ri. �let�nek evvel a szakasz�val �s k�s�bbi p�lyafut�s�val - b�cs�z�ul - eml�kh�z�ban ismerkedhet�nk meg.